Slam poetry
Mi közöm hozzá?
Kérdezi a tömeg és válasz helyett
Az arcodba liheg.
Ott van mindenhol.
Plakát és képek.
Tv és hírek.
Közöd a közönyt hirdeti.
Nem érdekel az már senkit.
Mi köze hozzá?
Kérdezi.
És mutatom a képet mely hirdeti.
Éhínség, szárazság, vízhiány mindenhol.
Környezetszennyezés, globális felmelegedés.
A Közöny nem megoldás.
Mi közöm hozzád?
Kérdezi.
Elmegyünk egymás mellet szüntelen.
Nem ismerjük fel egymást sehol.
Se a közöny így már egy egész társadalmat letarol.
Közöd hozzá annyi, mint egy szemetet a földről felszedni.
Közöd hozzá annyi, mint egy kis empátiát mutatni.
Közöd igen is van hozzá, hiszen TE is itt élsz velem s velünk.
S a közöny ne legyen kirekesztés immár, hiszen a közös érdekünk az, hogy legyen hozzá közöd.
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka az Irodalmi Rádió szerzője. Amit tudni kell rólam: Már kisgyerekként fogékony voltam az alkotásra, nagyon szerettem olvasni, a könyvek szeretete a mai napig elkísér. A gimnáziumban eléggé zárkózott voltam, kevés barátom volt, kerestem a vigaszt, a kiutat a magányosságból. Az akkori irodalom tanárnő mutatta meg nekem, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, és hogy próbálkozzak a verseimmel. Akkoriban antológiákba és más folyóiratokban küldtem el alkotásaimat, mellyel szép eredményeket értem el. Kaptam oklevelet és mindig biztatak arra, hogy folytassam ezt az utat. Eléggé kishitű ember vagyok, így abba hagytam nagyon sok időre az írást. Aztán idén márciusban a magánéletemben történt olyan dolog, ami bár negatív könyveltem el azóta, viszont olyan szelepek/csatornák nyitódtak meg a lelkemben, amiért hálás lehetek. Hiszen azóta foglalkozom komolyabban az írással és már nem csak verseket, hanem novellákat/regényeket is írok. Azt hiszem megtaláltam a hangomat, azt a műfajt, amiben talán otthonosan mozgok, és azok az emberek, akik megtiszteltek bizalmukkal, hogy ezeket a műveket elolvasták, mind ledöbbentek, hogy úristen te ilyet tudsz írni? Úgy gondolom ennél jobb dolog nem kell.
