Virradnak szívemben a hajnalok,
Régmúlt dalán csendesen felragyog.
S egy félig elmúlt pillanat dadog,
Míg mosolyodon én átsuhanok.
Szobám magányos árnyain foszlik,
Mit reméltem csókban életfogytig,
S egy eltévedt szép emlékké omlik.
Napestig mám reménye ég csonkig.
Szemed tüze csillagfénybe váltan,
Kísér igéző csendjébe zártan.
Parazsát szívem mélyére ástam,
S egy egy pillanatra én meglássam.
Néma holdkaréj ezüstjén át,
Végtelenbe bont fehér vitorlát
Szelídséged , őrizem mosolyát.
S holnapomba titkain átbocsát.
2023.11.14.
Author: Miskolczi Ferenc
Szeretettel köszöntök minden verskedvelő olvasót! Bemutatkozásként magamról: Miskolczi Ferenc vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. Jelenleg Tatabányán lakom. A munka és az irodalom mellett a sport szintén életem meghatározója. Gimnazista korom óta írok, főként verseket, hol hosszabb, hol rövidebb kihagyásokkal. Sokáig csak az asztalfióknak írtam. Majd 2021 októberétől publikáltam az Amatőr művészek fórumán és nem sokkal később a Poet.hu oldalon, amelynek jelenleg is aktív tagja vagyok. Többnyire romantikus verseket írok, de emellett jelen vannak más témában írtak is. Az online média több platformján és két kiadott antológiában is megjelentek verseim. Egy verseskötetem jelent meg 2022 decemberében Titkok – kertjében címmel.
