Az utolsó ima.

Az utolsó ima.

Egyed-Husti Boglárka

Életem utolsó óráján mikor már a pap az utolsó kenetet felkente az utolsó imára nyílt a szám. Bár ez most nem bánatos ima volt. Inkább vidám. Miért kell szomorkodni? Hiszen szép életem volt. Az ima is így inkább nem is ima, hanem kérés volt a gyászolóim felé.

Arra kérlek titeket, hogy temetésem napján ne virágot hozzatok a sírom padján.

Inkább énekeljetek szép éneket, népi éneket, hogy lelkem vele szálljon.

Életem utolsó óráján ez a kívánságom.

Arra kérlek titeket, hogy temetésem napján ne sírjatok utánam inkább táncoljatok velem. Fogjátok meg egymás kezét és öröm táncot járva lelkemet segítsétek fel a Mennyek Országába.

Életem utolsó óráján az a kívánságom, hogy minden ember imádkozzon. Életem leáldozóban immár, de te meg élhetsz így kérlek vigyázz az életedre én helyettem.

A temetésem napján mindenki mosolyogjon, a nap is süssön és a templom harangjai se konduljon.
Ilyen imát talán még maga az Isten sem hallott én mégis fohászra emelem még egyszer szám.

Kérek mindenkit tekintsen e kérésre imaként így még a lelkem is könnyebb szálljon.

Hatalmas világ, könnyű a szívem fogadj be Mindenható kérésem szépen.

Vigyázok rád oda fentről te édes álom és mindenki virág helyett nézzen magába szépen és talán mindenki mosolyog szépen.

Vége

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka az Irodalmi Rádió szerzője. Amit tudni kell rólam: Már kisgyerekként fogékony voltam az alkotásra, nagyon szerettem olvasni, a könyvek szeretete a mai napig elkísér. A gimnáziumban eléggé zárkózott voltam, kevés barátom volt, kerestem a vigaszt, a kiutat a magányosságból. Az akkori irodalom tanárnő mutatta meg nekem, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, és hogy próbálkozzak a verseimmel. Akkoriban antológiákba és más folyóiratokban küldtem el alkotásaimat, mellyel szép eredményeket értem el. Kaptam oklevelet és mindig biztatak arra, hogy folytassam ezt az utat. Eléggé kishitű ember vagyok, így abba hagytam nagyon sok időre az írást. Aztán idén márciusban a magánéletemben történt olyan dolog, ami bár negatív könyveltem el azóta, viszont olyan szelepek/csatornák nyitódtak meg a lelkemben, amiért hálás lehetek. Hiszen azóta foglalkozom komolyabban az írással és már nem csak verseket, hanem novellákat/regényeket is írok. Azt hiszem megtaláltam a hangomat, azt a műfajt, amiben talán otthonosan mozgok, és azok az emberek, akik megtiszteltek bizalmukkal, hogy ezeket a műveket elolvasták, mind ledöbbentek, hogy úristen te ilyet tudsz írni? Úgy gondolom ennél jobb dolog nem kell.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

53 − = 51

A szeretethez

Cseresznyeillatú csendeddel Takarom be magam. Eltűnök valahova, valakiért, Mozdíthatatlan függöny lesz hajam, Testkaréjom olvadt dísszé válik, Langyos fényedben reszketek Magába vesz szívem szüntelen, A végtelen

Teljes bejegyzés »

Őszi íz

  Beleharapok az Almáspitébe; Benne van az ősz Magasztos igéje. A meleg zsibbadás, Álmodozás ébren Lüktetés, csillogás Hideg verítékben. Sok édes – hulló szó; Termés-zuhatag

Teljes bejegyzés »

Skizo

  Van egy részem – vagy egészem? Zavaromban nem tudom Mely fekete, és szúrós Mint vizekben a sulyom. S nem lehet engemet Szabadítani tőle Mert

Teljes bejegyzés »

Pantomim

Lépéseim árván konganak: Egy. Kettő. Sakktábla – arcodat rózsaszirmokkal rejtem el, Meddő csended átlényegül – hagyom. A csillagokat válaszul Fonott hajamba tűzöd: három. Érintésedben elidőzök,

Teljes bejegyzés »

Cserebogár a falban

Szegény pajor mire gondolhatott, amikor a csodálatos átalakulása során bogárrá változva azzal szembesült, hogy téglák közé, a falba született újjá? Mert van ilyen, én se

Teljes bejegyzés »

Ha a boldogság…

Ha a boldogság kismadár volna,bizonyára kalitkába zárnák.Mivel illékony érzés csupán,helyette megzabolázzák.Jaj, szegény boldogság,vajon mit vétettél mond?Rossz híredet keltik ott,ahol nincs egyetlen mosoly?Ne hagyd, hogy azt

Teljes bejegyzés »