Névnapi köszöntő
Egyed-Husti Boglárka
Boldog névnapot-kezdhetném így is. Igen kezdhetném így is, de ez túl egyszerű lenne, hiszen 27 éve lassan nem is beszéltünk egymással. Elvágtam minden köteléket, nem akartam tudomást szerezni még a létezésedről.
Most mégis úgy éreztem írnom kell. Neked? Magamnak?
Nem tudom. Csak írnom kell. Mert az íráson kívül nincs semmim. Az írás segít. Felejteni? Gyógyítani? Utat mutatni? Magam sem tudom.
Boldog névnapot. Igen talán így kezdem. Megkérdezném mi van veled? Hogy vagy? Mit csinálsz?
Hogy vannak a szüleid? Ott laknak még a kis panelba? Vagy elköltöztek?
Kimész még a Temetőbe? A bátyádhoz? Beszélgetsz vele? Elmeséled neki mi történik veled?
Ma mindenki téged ünnepel igaz máshogyan és azt is tudom, hogy te ezt nem szereted annyira. Bezárkózol. Ne hívjon téged senki. Én se hívlak, hiszen a számodat már nem is tudom, pedig régen ez a szám sokat jelentett nekem.
Megváltoztál. Én is megváltoztam. Ez az élet rendje.
Azért remélem jól vagy.
Kérlek vigyázz magadra.
Boldog névnapot neked.
Author: Egyed-Husti Boglárka
Sziasztok! Egyed-Husti Boglárka vagyok. Ez az írói bemutatkozó oldalam. Már kisgyerekként fogékony voltam az alkotásra, nagyon szerettem olvasni, a könyvek szeretete a mai napig elkísér. A gimnáziumban eléggé zárkózott voltam, kevés barátom volt, kerestem a vigaszt, a kiutat a magányosságból. Az akkori irodalom tanárnő mutatta meg nekem, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, és hogy próbálkozzak a verseimmel. Akkoriban antológiákba és más folyóiratokban küldtem el alkotásaimat, mellyel szép eredményeket értem el. Kaptam oklevelet és mindig bíztatak arra, hogy folytassam ezt az utat. Eléggé kishitű ember vagyok, így abba hagytam nagyon sok időre az írást. Aztán idén márciusban a magánéletemben történt olyan dolog, ami bár negatív könyveltem el azóta, viszont olyan szelepek/csatornák nyitódtak meg a lelkemben, amiért hálás lehetek. Hiszen azóta foglalkozom komolyabban az írással és már nem csak verseket, hanem novellákat/regényeket is írok. Azt hiszem megtaláltam a hangomat, azt a műfajt, amiben talán otthonosan mozgok, és azok az emberek, akik megtiszteltek bizalmukkal, hogy ezeket a műveket elolvasták, mind ledöbbentek, hogy úristen te ilyet tudsz írni? Úgy gondolom ennél jobb dolog nem kell.
