Fészbontó

Most, hogy így rám fészbukkantál,

ha nem bánod, még tartóztatlak.

De ne szálljon már szembogarad

hírfolyampergető ujjad után!

Lehet, hogy nem vagyok képes

(se mozgó, se hangos),

hogy a kíváncsiságodnak elég legyek,

csak virító virtuálmezőn monokróm betűbazár,

de nem titkolom, képmásom

szívesen recehártyádra gravíroznám,

hogy átomolhasson tudatos ter(v)eidbe,

s önmagát az értelem számára újrafalazza.

Turistaként igazán bejárhatnál.

Nem, nem vagyok pláza,

ahonnan jóllakott reklámtáskák társaságában

sétálsz ki, sem csodastadion közpénzdombokon,

ahol labdányi szórakozást kapsz.

Várj, maradj, még itt tartanálak!

Érzem, hogy szomjazol hírfolyós nektárra,

de hidd el csak, a fészterhes világkivonat

nem neked való! Keserű íze lesz, amire lepereg,

ne kínozd magadat, hisz tudod, hogy

tengernyi szelfisziruppal sem kompenzálhatod!

Inkább gyere, a sorok utcáin hadd vezesselek,

megmutatom, életed show-jára hol is bukkanhatsz.

Lassan elmélyül a tér, te csak kövesd figyelmeddel

a jelentéssé összeálló hangalakokat.

Nézd csak! Ott, a szívpitvarodban

neked integet, befele invitál pár szó.

Menj közelebb, hogy halld,

bentről saját kam(a)razenekarod muzsikája szól.

Egy-szerűen szép, fésszel fel nem fogható,

itt nem hiányzik semmi, pedig nincsen ingerár,

ez a kincses fészked, mindig ezt kerested,

itt születnek a magasröptű és a szárnyszegett csodák.

 

 

 

Molnár-Kozma Alexandra
Author: Molnár-Kozma Alexandra

Molnár-Kozma Alexandra az Irodalmi Rádió szerzője. Molnár-Kozma Alexandrának hívnak. Felsorolhatnám önmeghatározásom jelölőit: 41 éves nő, négygyermekes anya, feleség stb. Ehelyett inkább egy fejlődni vágyó lélekként definiálom magam, aki erre a földi útjára is bepakolta hátizsákjába a hiány illúzióját. Ebből fakadóan teljességre törekszik, és ezt a teljességet elsősorban az írás által tapasztalja meg. Magyarnak születtem, a magyar nyelv varázslatos kifejező erejével élni pedig csodálatos lehetőség. 15 éves korom óta öltöztetem versekbe gondolataimat. Hosszú önismereti utazás vezetett el nemrég oda, hogy írásaimat másokkal is megosszam. Verseim, prózáim már nemcsak az önkifejezés eszközei, általuk a befogadásra kész olvasóimat is szeretném gazdagabbá tenni. Hiszem, hogy a feladatok mellett mindannyian hozunk magunkkal ajándékokat is, de ez nem azt jelenti, hogy kaptunk valamit, hanem azt, hogy adni tudunk másoknak. Írásaim lelkemen átszűrt, versbe, novellába csomagolt üzenetek, a szeretet energiájával átkötve. Megtapasztaltam, hogy amíg kívül keressük a boldogságot, szeretetet, bőséget, csak futunk utána a mókuskerékben, de soha el nem érjük. Ha felismerjük, hogy minden belőlünk ered, és csak azt látjuk kint, amit belül létrehoztunk, teremtettünk, képesek leszünk ezért a teremtésért felelősséget vállalni. De ehhez először is befelé kell figyelni. Ebben segít a művészet, az irodalom. Ahogy Szabó T. Anna fogalmazta: a vers megtanít figyelni, megállítja az időt...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Árvák

                                                                Árvák   A városnak ezen a részén mindig sokan járnak. Itt a buszmegálló, csillogó-villogó áruház, helyijárat-megálló; bank, iskola, pláza, szerkesztőség, ügyészség, illatozó látványpékség, börtön.

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Scherzo

Rózsa Iván: Scherzo Kövérek és soványak A kövér emberek mind joviálisak! A soványak viszont gyomorbetegek… Valami hasonlót mondott tréfásan megboldogult Popper Péter tanár úr annak

Teljes bejegyzés »

Az Óperenciás tengeren túl

Az Óperenciás tengeren is túl Az Óperenciás tengeren is túl Ahol a kurta farkú malac túr Tüntizők és alkohol abúzusban élők A társadalom peremén szendergők

Teljes bejegyzés »

Még hiszek benned

Még hiszek benned   Még hiszek benned, Hiába ül szívemen fájdalom; Te vagy nékem a boldogság, Te vagy minden bánatom.   Hallottam felőled jót, S,

Teljes bejegyzés »