Művészi alkotás

Mindenkiben ott az alkotás vágya,

A festő ecsete hol piros, hol sárga,

A grafikus ceruzája mindig hegyes,

A kertész minden rózsafája színes.

 

A zongorista művet komponál,

A kovács vasat kalapál,

Az asztalos fát farag,

A fazekas kedvence az agyag,

A szobrász fantáziája szabad,

Az alkotó neve örökre megmarad.

 

A költő tollából száll ezer szó,

Olyan akár a folyó,

Magával ragad és elsodor,

Hol vidám, hol komor.

 

Szavai megfestik az eget,

Némelyikről lekopott az ékezet,

Mégis farag belőlük rímeket,

Így ábrázolva két kezet,

Melyek könnyedén játszanak

Zongoraműveket,

Megformázva velük a jövőt,

Összekovácsol minden zeneszeretőt.

Kik e verset olvassák,

Tudják mi az alkotás.

Panyi Szimóna
Author: Panyi Szimóna

Köszönöm az Irodalmi Rádiónak, hogy része lehetek az alkotóközösségnek, amelynek nagy örömmel lehetek tagja. Panyi Szimóna vagyok és Pécsett élek. Először általános iskolai alkalmakra írtam verset, de 2010 óta írok mondhatni folyamatosan, mégsem az irodalom volt a kedvenc tantárgyam. Síri csendben szeretek a gondolataimban merülni, így születnek a verseim. Szeretem őket egy téma köré építeni, mert az keretet ad nekik. Legyen az szomorú vagy vidám. Legnagyobb elismerésem 2023-ban kaptam, melyet a Concorso Internazionale di Poesia e Teatro Castello di Duino nemzetközi verspályázatra írt művemmel értem el, ami bekerült a 40 legjobbnak ítélt pályaművek közé. A Hass, Alkoss, Gyarapíts! elv alapján szeretek költeni.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 + 5 =

A szeretethez

Cseresznyeillatú csendeddel Takarom be magam. Eltűnök valahova, valakiért, Mozdíthatatlan függöny lesz hajam, Testkaréjom olvadt dísszé válik, Langyos fényedben reszketek Magába vesz szívem szüntelen, A végtelen

Teljes bejegyzés »

Őszi íz

  Beleharapok az Almáspitébe; Benne van az ősz Magasztos igéje. A meleg zsibbadás, Álmodozás ébren Lüktetés, csillogás Hideg verítékben. Sok édes – hulló szó; Termés-zuhatag

Teljes bejegyzés »

Skizo

  Van egy részem – vagy egészem? Zavaromban nem tudom Mely fekete, és szúrós Mint vizekben a sulyom. S nem lehet engemet Szabadítani tőle Mert

Teljes bejegyzés »

Pantomim

Lépéseim árván konganak: Egy. Kettő. Sakktábla – arcodat rózsaszirmokkal rejtem el, Meddő csended átlényegül – hagyom. A csillagokat válaszul Fonott hajamba tűzöd: három. Érintésedben elidőzök,

Teljes bejegyzés »

Cserebogár a falban

Szegény pajor mire gondolhatott, amikor a csodálatos átalakulása során bogárrá változva azzal szembesült, hogy téglák közé, a falba született újjá? Mert van ilyen, én se

Teljes bejegyzés »

Ha a boldogság…

Ha a boldogság kismadár volna,bizonyára kalitkába zárnák.Mivel illékony érzés csupán,helyette megzabolázzák.Jaj, szegény boldogság,vajon mit vétettél mond?Rossz híredet keltik ott,ahol nincs egyetlen mosoly?Ne hagyd, hogy azt

Teljes bejegyzés »