Mindenkiben ott az alkotás vágya,
A festő ecsete hol piros, hol sárga,
A grafikus ceruzája mindig hegyes,
A kertész minden rózsafája színes.
A zongorista művet komponál,
A kovács vasat kalapál,
Az asztalos fát farag,
A fazekas kedvence az agyag,
A szobrász fantáziája szabad,
Az alkotó neve örökre megmarad.
A költő tollából száll ezer szó,
Olyan akár a folyó,
Magával ragad és elsodor,
Hol vidám, hol komor.
Szavai megfestik az eget,
Némelyikről lekopott az ékezet,
Mégis farag belőlük rímeket,
Így ábrázolva két kezet,
Melyek könnyedén játszanak
Zongoraműveket,
Megformázva velük a jövőt,
Összekovácsol minden zeneszeretőt.
Kik e verset olvassák,
Tudják mi az alkotás.
Author: Panyi Szimóna
Köszönöm az Irodalmi Rádiónak, hogy része lehetek az alkotóközösségnek, amelynek nagy örömmel lehetek tagja. Panyi Szimóna vagyok és Pécsett élek. Először általános iskolai alkalmakra írtam verset, de 2010 óta írok mondhatni folyamatosan, mégsem az irodalom volt a kedvenc tantárgyam. Síri csendben szeretek a gondolataimban merülni, így születnek a verseim. Szeretem őket egy téma köré építeni, mert az keretet ad nekik. Legyen az szomorú vagy vidám. Legnagyobb elismerésem 2023-ban kaptam, melyet a Concorso Internazionale di Poesia e Teatro Castello di Duino nemzetközi verspályázatra írt művemmel értem el, ami bekerült a 40 legjobbnak ítélt pályaművek közé. A Hass, Alkoss, Gyarapíts! elv alapján szeretek költeni.
