Élt a faluban egy ember,
Ha esik eső,
Tanyáján sártenger.
Mikor kimegy a tanyára,
Várja őt az állománya,
Őrzi őket juhásza.
Pirkad a hajnal,
Hodály alatt várnak rá,
Kihajtja őket a legelőre,
Rátámaszkodik botja végére,
Nézi a tájat,
A felkelő napsugarat.
Kik szerte mennek,
A terelőkutyák,
Visszaterelnek,
Ezért felelnek.
Halad a nap az égen,
Így ment ez régen,
Pásztor a réten,
Tanyán délben.
Délután,
Kint az állomány,
Olyan akár a rendszer,
Gazdaságot vezet az ember.
Author: Panyi Szimóna
Köszönöm az Irodalmi Rádiónak, hogy része lehetek az alkotóközösségnek, amelynek nagy örömmel lehetek tagja. Panyi Szimóna vagyok és Pécsett élek. Először általános iskolai alkalmakra írtam verset, de 2010 óta írok mondhatni folyamatosan, mégsem az irodalom volt a kedvenc tantárgyam. Síri csendben szeretek a gondolataimban merülni, így születnek a verseim. Szeretem őket egy téma köré építeni, mert az keretet ad nekik. Legyen az szomorú vagy vidám. Legnagyobb elismerésem 2023-ban kaptam, melyet a Concorso Internazionale di Poesia e Teatro Castello di Duino nemzetközi verspályázatra írt művemmel értem el, ami bekerült a 40 legjobbnak ítélt pályaművek közé. A Hass, Alkoss, Gyarapíts! elv alapján szeretek költeni.
