Tányértalpú kismackó 3

Amikor a barátok elmennek a tóra

-Füles, én nem tudok levelet írni! – sóhajtott a tányértalpú kismackó. Főleg nem kilencet!
-Miért írnál ennyi levelet? – kérdezte Füles.
-Hát a barátoknak! Szép idő van, kitaláltam, hogy menjünk le a tóra fürdeni.
-Ez igazán kedves tőled Tányértalp, de magadnak ne írjál, mert te úgyis tudod, hogy jössz!
-Tényleg! – mondta a medvebocs. Szólok Bagolynak, hogy legyen ő a hírvivő. Hívjon mindenkit ma délután négyre a rétre. Ekkor Tányértalp egyet toppantott, kettőt brummogott és a Bagoly megjelent.
-Hát ezt hogyan csináltad? – kérdezte Füles.
Ugyan már, ne légy csacsi! – mondta neki a kis medvebocs. Hát toppantottam, brummogtam és láttad?
-Hoztam borítékot! – szólt közbe Bagoly. Ráírtam mindegyikre, hogy te vagy a feladó.
Tányértalpú kismackó.
-Jaj, de jó, köszönöm! – ujjongott a medvebocs és hangosan felolvasta, amit Bagoly írt a borítékra:
„Gal-lér-nya-kú Kis-tacs-kó”
-Miket rajzoltál ide te baglyok bölcse? Ez neked Tányértalpú kismackó? Hallgasd meg, hogy mit írtam én!

Én a kismackó vagyok.
Minden nap csak nyaralok!
Baglyot küldtem el neked,
hogy kapjál üzenetet.
Gyere ki a rétre!
Ott várunk ma négyre!
Ja, olvasd csak tovább!
Hozzál fürdőruhát!

Érted végre? Füles bólintott, Bagoly elszelelt a levelekkel, Kanga megjött Zsebivel.
-Mindenki jól van? A Tigris hogy van? – aggódott egy kicsit és erszényéből elővette Zsebibabát. Képzeljétek! – mondta nevetve. Majdnem Zsebivel fizettem a közértben. Nyúlok az erszényembe, hát nem őt fogtam meg először? A pénztárcámat meg otthon hagytam.
-Induljunk, szaladjunk! – vágott közbe Füles izgatottan és vágtatni kezdett. Kanga felmarkolta Zsebibabát és a csacsi után ugrándozott.
-Várjatok, várjatok! Van méz nálatok? – kiabálta Tányértalp és előhalászott egy kis csuprot.
Aggódva belenézett, majd elégedett mosollyal megnyalta a szája szélét. Nehogy éhen maradjak, inkább hozok még egyet! – gondolta magában és felnyalábolt még egy csuporral, majd tényleg elindult a rét felé.

Ott volt már Füles, Kanga a Zsebivel, a Bagoly és a Nyuszi, aki gyorsan megevett három répát csak azért, nehogy egy gonosz tolvaj elvigye előle. Megjöttek a többiek is mind.
-Tigris! – kiabálta Malacka. Mi az a pöttyös rajtad?
-Hát az úszógatyám. – mondta a Tigris. Ha csíkos volna, azt hinnék, hogy meztelen vagyok!
-Ez igaz lehet. – mondogatta halkan Füles, miközben leértek a tópartra és befutottak a napsütötte vízbe. A kismackó még kint maradt.
-Csak megkóstolom ezt a mézet a barna csuporból. – mondta elgondolkodva. Nem tudom eldönteni, melyik az egészségesebb. Ez, vagy a sárga bödönben lévő. – tette hozzá.
És hallom, – szólt Malackához, hogy legutóbb még kaptál egy nagy marék sajtot az Egérkétől. Mi van vele? Küldtem neki levelet. Valahol már itt lehet?
Körbenéztek mind a ketten és meglátták Egérkét, ahogy sajtszínű, lukacsos fürdőruhában
a tó peremén futkározik.
-Rátok várok! – kiáltotta és rettegve nézett körül, hogy vajon arra jár-e a macska, majd közelebb húzódott Malackához és a kismackóhoz.
Inkább bejövök veletek! – cincogta és így is tett.
Amikor a barátok már tíz perce lubickoltak, Füles színe lassan megváltozott. A víz lemosta róla Tigris csíkos festékét és előbújt a régi szürke színe. Füles teljesen elkeseredett.
Egérke vigasztalta. – Ne aggódj, én is szürke vagyok, és úszni is alig tudok!
A barátok mind kijöttek a partra és a szomorú csacsinak kedveskedtek.
-Egyél mézet! – javasolta Tányértalp. Ez szép sárga. – mondta és a csuprot Füles elé tolta. A csacsi belenézett és a tükröződő mézben meglátta, milyen szép sárga a feje.
-Az arcom csíkos maradt! – kiabálta vidáman. Csíkos vagyok, mint a Tigris! Ujjongott, mert elfelejtette, hogy a feje mögött is ő van és ott pedig már nincsenek csíkjai.
-De szép a fejed! – dicsérték gyorsan Malackáék.
-És milyen szép a füled! – tette hozzá Kanga és Zsebibaba.
Ekkor a Nyuszi szólt Tigrisnek, a Tigris a Bagolynak, ha már nem fürdik tovább, szálljon vissza és hozzon egy vödör csíkos festéket, meg egy ecsetet, de gyorsan.
Bagoly röppent és perc sem telt bele, megjelent a vödör festékkel.
-Ecset az nem volt! – mondta halkan, lihegve.
-Feküdj le a fűbe, hogy süssön rád a nap! Addig én megmaszírozlak. – jelezte Egérke Fülesnek, aki szófogadóan elnyúlt a pázsiton. A Kisegér beleugrott a festékbe és végigszaladt Füles hátán.
Újra ugrott, újra szaladt. Egész’ gyorsan haladt.
A barátok összenéztek.
-Egérke lett az ecset? – kérdezte Zsebibaba.
És a Kisegér nagy dolgot művelt. Végigkente a csacsi hátát, megcsíkozta a lábát és végül fáradtan leült a fűbe.
-Ez szép dolog volt Egérke! – mondta neki a kismackó és megkínálta egy kis mézzel.
A Tigris egészen elérzékenyült, hogy milyen kedves ez a Kisegér.
Lassan hűlt a levegő és a barátok összecsomagoltak. Átkarolták, közrefogták a hős Egérkét és együtt mentek haza vacsorázni. Csacsi boldogan bólogatott és örömében körbefutotta a rétet.

Álmodjatok ti is szépet!

Bujdosó Miklós Gábor
Author: Bujdosó Miklós Gábor

Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Kis gyermekkorom óta olvasok és mesélek. Prózák, versek születtek kacskaringós életutam segítségével. Gyűjtöttem régi emlékeket idős emberektől és friss történeteket kaptam apró gyermekektől. Szállodákban dolgoztam és voltam kertész, fotográfus, evezős edző, így találkozásaimat papírra vetve igaz és kitalált emlékekkel próbálom meglepni az érdeklődőket. A szürreális, fordított mesék is a kedvenceimmé váltak a gyerekek rámhatásaként. Gabriella párom és Bálint fiam folyamatosan támogatnak, segítenek az utamon. Önálló mesekönyvem és egy kis verses kötetem született már, valamint antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Továbbra is érdekel, hogy miként érzi magát az Ecset, a Kisegér, az Ember, ha belép a történeteimbe. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak!

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

74 − 73 =

Casting

Casting. Egyed-Husti Boglárka írása   „Nem, nem és nem” -üvöltött Tibor, de úgy, hogy az egész stúdió beleremegett. „Ez így nem jó édesem, több átéléssel,

Teljes bejegyzés »

SZÜLETÉSNAPOMRA

Gránicz Éva: SZÜLETÉSNAPOMRA   Már jó ideje nem számolom az éveket, sajnos az úgy sem lesz kevesebb. Amikor a tükör elé állok, mindíg egy újabb

Teljes bejegyzés »

A jel

Titkok könyve ( részlet )   A jel   Földi életem legelső emléke meglepően korai. Talán féléves lehettem, amikor apám karján ülve megpróbáltam elérni az

Teljes bejegyzés »
Prózák
Barna Benedek

Az utolsó tétel a listán

Gedeon nem szeretett idegenekkel szóba állni, ezért általában igyekezett kerülni az olyan helyzeteket, amikor erre rákényszerülhetett volna. Ha csak lehetett, bizonyos távolságot tartott az emberektől,

Teljes bejegyzés »

Költők,magyar költők

Edit Szabó : Költők,magyar költők „Én nem bűvésznek,de mindennek jöttem”, szíveket, lelkeket magamhoz kössem, szolgáljam az emberi érzéseket, nem másolok senkinek értékeket! Nem érdekel rangom,

Teljes bejegyzés »

Vidéki emlékeztető   Elröpült fölöttük a londoni repülő, és a vének integettek neki, az egzotikumnak, a többitől elütő tényező a város nyomát fedi,   itt,

Teljes bejegyzés »