Farsang

Néha jó az álarc
elbújhatok benne
megérint a saját lelkem
vágyakozó csendje

elfogadom végre
szívem lobbanását
kiélem az elfojtások
izzó lázadását

felveszem a ritmust
elolvadok benne
úgy élek a pillanatban
mintha igaz lenne

egész éjjel járom
lelkem valós táncát
letaposom lábamról
a megalkuvás láncát

majd amikor másnap
leveszem a maszkot
elkóborolt lelkem
lassan hazacammog

Ladányi Anita Ágnes
Author: Ladányi Anita Ágnes

Ladányi Anita Ágnes vagyok. 1976. június 19-én születtem Budapesten. Családommal Szentendrén élek. Francia nyelvtanári szakon végeztem Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán. Évekig az íróasztal fiókjának írtam, ma már másként gondolom. Ha csak egy embernek is örömet tud nyújtani néhány versem, akkor már megérte.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


,,Anya csak egy van.”

Hogy miért szeretlek ennyire? Mert te vagy a szívem mindene. Te és a húgom vagytok a családom, Nem is kell jobbat találnom!   Hogy miért

Teljes bejegyzés »

Jó barátság, rossz barátság

Jó barát, rossz barát A jó barát az, Isten áldás , életünkben egy kéznyújtás Könnyebben vesszük a levegőt, bajainkban lehet megmentőnk Közös gondolat-teremtőnk, egyedüllétünkben megmentőnk

Teljes bejegyzés »

Mosolyod

Megláttalak, s most kezemben egy képed. Nézem, s elvesztem benned, ahogy ragyog a szemed. Elvesztem így, mosolyodat látva, s körbe fonja arcod , hajad csillogó

Teljes bejegyzés »

Őszi kikötő

Csontig hatol a hideg, a nyálkás köd mögé bújik az utca is, fényezi a követ. Szinte ég a tüdőm, ahogy magamba szívom ezt a sós

Teljes bejegyzés »

60?

60 ? Csípős, szitáló Márton-napon megállok egy aranyló fa alatt. Mint más világból érkezettet, beburkol most a gondolat. Szürke, magányos ez a reggel, mégis szívemre

Teljes bejegyzés »