Néha jó az álarc
elbújhatok benne
megérint a saját lelkem
vágyakozó csendje
elfogadom végre
szívem lobbanását
kiélem az elfojtások
izzó lázadását
felveszem a ritmust
elolvadok benne
úgy élek a pillanatban
mintha igaz lenne
egész éjjel járom
lelkem valós táncát
letaposom lábamról
a megalkuvás láncát
majd amikor másnap
leveszem a maszkot
elkóborolt lelkem
lassan hazacammog
Author: Ladányi Anita Ágnes
Ladányi Anita Ágnes vagyok. 1976. június 19-én születtem Budapesten. Családommal Szentendrén élek. Francia nyelvtanári szakon végeztem Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán. Évekig az íróasztal fiókjának írtam, ma már másként gondolom. Ha csak egy embernek is örömet tud nyújtani néhány versem, akkor már megérte.
Megtekintés: 39