Üres papírlap előttem,
Megtölthetném.
Lámpa fénye ha világít,
Kicsi félhomály.
Pislogva a sötétben, üres árnyakba nézve.
Lámpa fénye ha világít,
megtölthetné fénnyel a szobát.
De inkább lekapcsolom,
jól esik a félhomály,
nem több ez sem, mint múlandó pirkadat.
Elidőzve sötét sarkain, ébredő neszekkel.
Kitisztít a sötét, az üresség,
tódulnak a pillanat hangjai,
Megtöltve az éjszakát értelemmel.
Titkok, zizzenések, burkok.
Némán és csendesen.
Alvás nélkül,
mégis belezuhanva egy másik világba.
Author: Kardos Judit
Kardos Judit vagyok, Pécsett születtem, Zalaegerszegen élek. Szociális területen dolgozom, a Magyar Vöröskereszt munkatársaként. Kamaszkoromban már írtam verseket, rajzolni is nagyon szerettem. Majd következett egy hosszú szünet, mostanában ismét elkezdem újra írni, festeni. Örülök, hogy verseim nemcsak számomra érdekesek, remélem egyszer a képeim is szélesebb körben ismertek lesznek.
