Nők, akiket szerettek,
akiket megnéztek,
akik erőt adtak,
akik nem mozdultak.
Nők, akik le is tették,
ők, akik tovább vitték.
Nők, akiket lementettek,
ők, akik tovább mentek.
Nők, azok, kik teremtettek,
ők azok, akik felejtettek.
Erényt tettek,
Nem remegtek,
Eltévedtek, zárba tettek.
Mindent eltettek.
Megőriztek.
Néhányat kékre-zöldre vertek.
De félelmet nem ismertek.
Zokszó nélkül, tűrtek,
Elengedtek.
Nem remegtek.
Nők, akik zsebre tettek.
Author: Kardos Judit
Kardos Judit vagyok, Pécsett születtem, Zalaegerszegen élek. Szociális területen dolgozom, a Magyar Vöröskereszt munkatársaként. Kamaszkoromban már írtam verseket, rajzolni is nagyon szerettem. Majd következett egy hosszú szünet, mostanában ismét elkezdem újra írni, festeni. Örülök, hogy verseim nemcsak számomra érdekesek, remélem egyszer a képeim is szélesebb körben ismertek lesznek.