Szenvedély
Szenved, és?
Es és Zé, egymás felé fordulva, SZ.
Mennyire egyszerű.
Átlátható. S-átalakít, meghatároz.
Szent és sérthetetlen.
Lehetetlen?
Lehet. Sért és hetedben-
elemészt.
Szenvtelenül, szervtelenül.
Olyan nincs.
Szervek: szíved, kezed,
-nem, az nem szerv.
De ad.
Szád is. Az sem az. Bár érez, ízlel, harap.
Nem. Azok a fogak.
Szenvedéllyel, szenvedéssel.
Befogad.
Szenved-éj?
Mint a sötét, rád terül.
Ég és föld összeér.
Közhelyek?
Még értelek.
Már nem sokáig.
Maradunk. Magunkkal.
Maradunk.
Néha egyben,
van, hogy külön.
Egybe szép,
égre néz.
Ki érti még.
S megfogan.
Hol az éj, máskor a kedély.
Vagy a szenvedély.
Szenvedj. Élj.
Author: Kardos Judit
Kardos Judit vagyok, Pécsett születtem, Zalaegerszegen élek. Szociális területen dolgozom, a Magyar Vöröskereszt munkatársaként. Kamaszkoromban már írtam verseket, rajzolni is nagyon szerettem. Majd következett egy hosszú szünet, mostanában ismét elkezdem újra írni, festeni. Örülök, hogy verseim nemcsak számomra érdekesek, remélem egyszer a képeim is szélesebb körben ismertek lesznek.
