szóba sem állsz velem

már szóba sem állsz velem
          pedig egykoron együtt
          áhítottunk naplementét
          közös harcba hívtuk
          a leleményt korzóztunk
          képzeletbeli viaduktokon
          összefolyt cseppekként
          itattunk madarakat
          tűnő idillünk mint kiszáradt
          homok-dombormű
          porladt szemcséire
          s lelegelt rétünkre
          habos posvány telepedett
szóba sem állsz velem
          pedig ez volt bizalmunk alapja
          a szándékos kifejezés
          egy kapcsolat atommagja
          reakció nélküle nincsen
          önmagad tagadod így
          csökönyös rended gátat szab
          de e gát fölött a víz
          csak duzzad duzzad
          bármikor átbukhat
szóba sem állsz velem
          pedig nincs dzsungel mely
          csendes vagy zenemű
          mely mélyebbre hatolhatna
          még csak nem is elapadt
          patak a jelen mit klíma és
          erózió rekeszthetett volna
szóba sem állsz velem
          pedig időmből szántam
          szenteltem rád s ez most
          mind elégett forralt teavízbe
          szórt porcukorként rögtön
          köddé vált míg kérlelni
          firtatni sem maradt erőm
szóba sem állsz velem
          a humorizáló homo
          sapiens sapienst megveted
          legfeljebb maró gúnyt űzöl
          bábáskodó hamis beszéddel
szóba sem állsz velem
          ingerküszöbödig nem ér el
          hangom mit nem értesz bár
          megszoktál úgy viselsz el mint
          tücsökciripelést a házőrző eb
szóba sem állsz velem
          mert igazodtál e fagyasztó
          negligáló korszellemhez
          ehhez képest az üres szavak
          tétlenül kómában tartanak
szóba sem állsz velem
          számokból építesz fel
          algoritmusokkal kalkulálsz
          tudománytalannak titulálsz
szóba sem állsz velem
          hiába írok neked
          az írott szó akár a hó elolvad
          vagy rakódik ránk mint betűhegy
szóba sem állsz velem
          pedig már nem tisztelsz de félsz
          vagy mert alig ismersz
          unsz netán feltételezve ítélsz
szóba sem állsz velem
          pedig létemmel szó nélkül üzenek
          miképpen duchamp piszoárja
          az ellene vétkezőknek
szóba sem állsz velem
          és meg is érdemlem talán
          hazudni többé csendben nem lehet
          esélyt sem kapni mindinkább

                                                                                                        
                                                                                                        (Pápa, 2023. július 4-18.)

[A vershez készült videóban egy színész kelti életre, szólaltatja meg a sorokat.]

Sövegjártó Áron szavalata ide kattintva megtekinthető.

Varga Árpád
Author: Varga Árpád

Varga Árpád az Irodalmi Rádió szerzője. Viszonylag korai árvaságra jutásom ellenére alapvetően jó kedéllyel megáldottnak látom magam kívülről. Bár élénken érdeklődöm időnként a közélet és a közállapotok iránt, lírám alapanyagát jobbára saját tapasztalataimból, életutamból merítem, ugyanakkor szeretek elgondolkodtatóakat írni. Prózával egyelőre még komolyabban nem foglalkoztam, de céljaim között szerepel. Kedvelem emellett az idézeteket, a popzenei dalszövegeket fürkészni, mert meggyőződésem, hogy a mai korban nagyobb eséllyel válik tartalmas kultúra-fogyasztóvá az, aki ezen rövid üzenetek révén, azokat persze alaposan megválogatva rá tud mutatni az emberi, művészi értékekre. Mindez összefüggésben van egyébiránt azzal, hogy tanári foglalkozásomból is adódóan fontosnak tartom a fiatalok számára a megfelelő példamutatást, ehhez pedig a frappáns, tömör irodalom ma talán járhatóbb út, hatékonyabb eszköz tud lenni. Mondhatni nagyon átalakulóban van jelenleg a költészet, ami sok mindennek köszönhető, de én itt és most élek, szeretem ezt művelni, ezért igyekszem olyan szellemi muníciót adni az esetleges olvasóimnak, hogy érdemesnek találjanak úgymond idejük nekem szentelésére. Eddig egy verseskötetem jelent meg magánkiadásban Kétszáz apeva címmel. Jövőbeli tervem folytatni a publikálást, melyet 2016 őszén kezdtem el, elsősorban az interneten. Honlap: https://vargaarpad.com/ Posztmodern mondókák (pdf) – elektronikus kötet az Irodalmi Rádió szerkesztésében Lényem anyám virága (pdf) – eleketronikus kötet az Irodalmi Rádió szerkesztésében  

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

17 − 7 =

Egy percem levegővel

Egy percem levegővel   Nézek jobbra, Majd balra; Csend van nyugalom; Most van erőm, Bátorságom. Körbetekintek újra, És senki sem zavar; Egy felvázolt pillanat, Ami

Teljes bejegyzés »

A Mester

Komoly arcú, nincs rajta semmi dísz, Haja kissé kócos, lazán borzas, Szikár teste izmos, akár a vas, Zöldeskék szeme tiszta forrásvíz. Műveiben szelíden megfüröszt, És

Teljes bejegyzés »

96 óra folytatása

96 óra folytatása Egyed-Husti Boglárka novellája „Megölted” -mondta Johnny és olyan szemmel nézett rám, hogy tudtam, hogy tudja. „Igen megöltem” -válaszoltam nemes egyszerűséggel. Közöny és

Teljes bejegyzés »

96 óra

96 óra Egyed-Husti Boglárka novellája Hétfő A kolesz negyedik emeletén a 16-os ajtóban halk kopogás hallatszott. Aztán a kopogást felváltotta a dörömbölés. Majd a kiabálás,

Teljes bejegyzés »

Ikerszó-varázslat

Hol volt, hol nem volt, valamikor réges-régen, volt egyszer egy iciripiciri falucska. Apró házainak nem csak ügyes és szorgos lakói voltak, de akadtak itt teszetosza

Teljes bejegyzés »

Uradat Istenedet imádd…

Uradat Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Te ember! Légy boldog, mert nem lesz többé gondod ha körültekintesz a földi világban és nem látod árnyékod

Teljes bejegyzés »