Zavar

Nem hajt a tatár

Csak megállt az idő

Mennék, de nem megyek

Futok egy vesztes versenyt az idővel.

 

Már nem tudom a nevem

Zavarom neon, fényes csík az orrom előtt

Rájövök; mégis hajt a tatár

De sehol egy megálló, sehol egy határ.

 

Türelem…

Nem igazán bírja az egyik idegem

Mindenki beszél

De nekem ez zavaróan idegen.

 

Nem tudok hozzászólni

Ismeretlen, mint a matekpéldány

Nem tudok hozzászólni

Hiszen, én nem tartozom közéjük…

 

Megoldás rá: Olyan akár a tagadás

Mégis mindenki bökdös

Olyan vicces és idegesítő

Kínomban kacagok és markolom a földet.

 

Igen, a földön kéne lennem

A gondolataim nem ott vannak

De újra a valóságban

Lila és zöld, mint a fájdalom jele az arcomban.

 

Bámulom a tükröt, inkább magamat

Elkenődött utálatom haragos pecsétje, melyet még magamon hordoztam.

Más nem maradt

Csak a visszhangod boldog emléke.

 

Nézem a hajamat

Annak apró puzzle darabjait

Ott hevernek a kukában

Fura, múltkor még velem voltak..

 

Ma már nincs mi visszajönne

Senki nem köszön vissza

Csak az emlékek, melyek kikopnak

De örökké élnek

Szalai Regina
Author: Szalai Regina

„Két világban élek. Az egyik a valóság, a másik pedig az amit én teremtek.”

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

69 − = 66

ars politica

Végre vége a kampánynak. Leszavazott mindenki meggyőződése szerint, vagy farhát csomag mennyiségének megfelelően. Volt, aki kézpénzt is elfogadott. (Nem, nem írtam el. A kezébe kapta

Teljes bejegyzés »

Mezei haiucsokor

Keresd a képet Berki hadakban tisztul Érik a dallam   Hersen a pázsit Réti világnak hódol Lakója halkan   Éteri légben Kanyarog jámbor felleg Levegőárban

Teljes bejegyzés »

Mozsasarcos galambharcos

[Duplázott haiku]   Galambkavalkád Remél falatkát Őrült morzsareménnyel Harcol a placcon hévvel Gyilkos eréllyel Galambepével Author: M. Tóth Sándor 1955-ben születtem Tatabányán, azóta is itt

Teljes bejegyzés »

Az univerzum döccenése

Simogató zene, bódító színek, illatok fürdették azokat, akik már átlibegtek Péter rafinált ajtaján. A kaput csupán résnyire nyitotta, mert az érkezők akár a kulcslyukon is

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Hársfák

Hársak árnyas alagútján haza indultam. Néztem, ahogy az ágak között a napfény megcsillan.   Hársak édes illata a valóságból kirántott. Új köntösbe öltöztette az aszfalt

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

pesszimizmus

Andreának (alias Hárpi, „a Párja”) boldog voltam, vagyok, leszek gondoltam, míg veled voltam,   de mióta elhagytál és elhagytalak, kezemen nem érzem illatodat,   azóta

Teljes bejegyzés »