érezlek, és mégsem

érzem őt.
érzem a ki nem
mondott szavait.
érzem a száját,
amivel nem csókol meg.
a karjait, amivel nem ölel át.
a tekintetét, ami már nem
az enyémet keresi.
a szívét, ami már nem
miattam ver hevesen.
és a személyét, aminek
én már semmit sem jelentek.

Dávid Dóra
Author: Dávid Dóra

Dávid Dóra vagyok, 18 éves. Szlovákiában élek, és magyar gimnáziumba járok. Néhány éve foglalkozom komolyabb szinten az írással. Vannak verseim, de a próza kategóriában otthonosabban érzem magam. Rövidke novellákat írok leggyakrabban. Szeretem az irodalmat és a magyar nyelvet, és igyekszem részt venni az ezzel kapcsolatos versenyeken is. Nagyon örülök a lehetőségnek, és köszöntök mindenkit a blogomon, remélem, találnak szimpatikus műveket!

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Suhanó szárnyak

Suhanó szárnyak égi magasban, köröznek lassan komótosan. Vissza-vissza térnek adott pontra, kis távolságról hamarosan.   A rendszerek mozgását figyelik, egyensúlyt nézik tüzetesen. Nehogy felbomoljon véletlenül,

Teljes bejegyzés »

Nem felejtem el a tegnapot

Nem felejtem el a tegnapot, remélem ezt te is tudod. Érdekel miért csináltam? Érdekel mi az, ami idáig juttatott?   Kimondtam volna végleg, Hogy köztünk

Teljes bejegyzés »

Szeress, amíg lehet!

Szeress, amíg lehet! Szeress, amíg lehet! Ne mondd: „Hogy holnap!” Ha most is megtörténhet. Megeshet, arra ébredünk, hogy a hajnal már nélkülem talál. Amit ma

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Azt szeretném

Rózsa Iván: Azt szeretném Azt szeretném, hogy palesztin és zsidó egymással összebéküljön! Egykori ellenség egy asztalhoz üljön! Síita és szunnita ne utálja egymást! Pakisztáni és

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Cabo verde

Rózsa Iván: Cabo verde A zöld-fokiak fokozták a szintet; Nekik egyáltalán nem volt mindegy; Hispán sztárok elképzelés nélkül rúgták a bőrt: És egy legenda megint

Teljes bejegyzés »