Fotóalbum

Olyan ez nekem, mint egy film,

Egy régi retrospektív felvétel magamról.

Semmi szín, semmi sallang,

Csak az aki voltam és az ami lettem:

Több ezer karakter,

Sok millió egyes és nullás rengetege.

Ezek az emlékeim, az egyesek és nullások.

Még jó, hogy tudom ezeket olvasni.

S ki hallja, látja, olvassa a kettes számrendszert,

Az ismer engem egészen.

-Mert manapság már csak egy kattintás az ember…

Egy kattintás és vége…-

Aki ezt olvassa, láthatja hogy hogyan tanultam járni,

Látja, hogy hogyan vágott fejbe a szerelem

És aztán tört össze apró pici bájtokra.

Ki ezeket olvassa az látja árát létemnek,

Látja nyomát egy mennyei ölelésnek,

És annak, hogy ,,én élek? Többé nem én”

Új a forráskódja a rendszernek,

Ami álltal világítok és élek örökkön…

Ki lát és olvas engem,

Az bennem olvas,

És őrzi fájó, meggyötört porhüvelyem apró pici sejtjeit…

 

 

Székesfehérvár

2024.03.27.

Dombi György Márk
Author: Dombi György Márk

Én csak egy egyszerű ember-költő vagyok, talán három idézet az, ami legjobban leír engem: „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, önmagát pedig elveszíti vagy romlásba viszi” Lukács evangéliuma 9:25 „Bárkié is a dicsőség, / A hazáé a haszon!” Petőfi Sándor – Márciusi ifjak „Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél, / Mégis a legtöbb: ember aki él,…” Karinthy Frigyes - Előszó

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

9 + 1 =

ars politica

Végre vége a kampánynak. Leszavazott mindenki meggyőződése szerint, vagy farhát csomag mennyiségének megfelelően. Volt, aki kézpénzt is elfogadott. (Nem, nem írtam el. A kezébe kapta

Teljes bejegyzés »

Mezei haiucsokor

Keresd a képet Berki hadakban tisztul Érik a dallam   Hersen a pázsit Réti világnak hódol Lakója halkan   Éteri légben Kanyarog jámbor felleg Levegőárban

Teljes bejegyzés »

Mozsasarcos galambharcos

[Duplázott haiku]   Galambkavalkád Remél falatkát Őrült morzsareménnyel Harcol a placcon hévvel Gyilkos eréllyel Galambepével Author: M. Tóth Sándor 1955-ben születtem Tatabányán, azóta is itt

Teljes bejegyzés »

Az univerzum döccenése

Simogató zene, bódító színek, illatok fürdették azokat, akik már átlibegtek Péter rafinált ajtaján. A kaput csupán résnyire nyitotta, mert az érkezők akár a kulcslyukon is

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Hársfák

Hársak árnyas alagútján haza indultam. Néztem, ahogy az ágak között a napfény megcsillan.   Hársak édes illata a valóságból kirántott. Új köntösbe öltöztette az aszfalt

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

pesszimizmus

Andreának (alias Hárpi, „a Párja”) boldog voltam, vagyok, leszek gondoltam, míg veled voltam,   de mióta elhagytál és elhagytalak, kezemen nem érzem illatodat,   azóta

Teljes bejegyzés »