Asszonya vagy, nappalnak s éjszakának,
Míg a szívek egy dobbanásba válnak.
Símogató kezed közt tart egy álom,
S elkísér csókba váló valóságon.
Mandulabarna szemeidben látom,
Tűz csillagom, melyre örökké vágyom.
Szavaid kedves fodrain ringom át,
Mint holdvilág csendjén a susogó nád.
Barna, pajkos tincseid forgatagán,
Tavasz illata lobban, március haván.
Lágy napsugár festi színbe alakod,
S örzöm mint robaja a zuhatagot.
2024.03.29.
Author: Miskolczi Ferenc
Szeretettel köszöntök minden verskedvelő olvasót! Bemutatkozásként magamról: Miskolczi Ferenc vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. Jelenleg Tatabányán lakom. A munka és az irodalom mellett a sport szintén életem meghatározója. Gimnazista korom óta írok, főként verseket, hol hosszabb, hol rövidebb kihagyásokkal. Sokáig csak az asztalfióknak írtam. Majd 2021 októberétől publikáltam az Amatőr művészek fórumán és nem sokkal később a Poet.hu oldalon, amelynek jelenleg is aktív tagja vagyok. Többnyire romantikus verseket írok, de emellett jelen vannak más témában írtak is. Az online média több platformján és két kiadott antológiában is megjelentek verseim. Egy verseskötetem jelent meg 2022 decemberében Titkok – kertjében címmel.