Egy németjuhász kutyáról

Azon műveim egyike, amelyet egy másik kiadó által kiírt pályázaton visszautasítottak. A másik ilyen az előző versem volt. Feltételezéseim szerint más témákat kerestek. Nagyjából egyébként a kutyás vers vonalon fogok publikálni. Más témákban is tudnék, de az nem feltétlenül tűrné meg a nyomdafestéket

Egy egyirányú utcában a pláza mögött járva

ráleltem egy németjuhász barátságára.

A teraszon őrködött, készenlétben állva arra az esetre,

ha bárki betörne a házba.

 

Ám nem betörő volt az, én mentem arra, és óvatosan

benéztem a zöld füves udvarra.

Volt benn egy BMW, jól látható részen,

de ami engem illet, nem azt, hanem a házőrzőt a néztem.

 

Néztem, mert beugrott, hogy annó három éve,

mikor a családdal ott sétáltunk, a kerítéshez lépve

felém oly érdeklődőn, vágyakozva nézett, hogy

még jóanyámnak is feltűnt, nemcsak nekem,

hogy valamiért igencsak szimpatizált velem.

 

Lehajoltam a kapu elé, a kérdést feltéve, hogy

akkori szimpátiája vajon most is él-e.

Amint meglátott, feltápászkodott, majd határozott

léptekkel a kapuhoz futott.

 

Leült, megszagolt, majd többször megnyalogatott,

ezzel a kérdésemre kellő választ adott.

Ezután szépen, nyugodtan leheveredett,

bízott bennem, érezte szeretetemet

 

Simogattam lágyan, csendben, negyedórán át,

és eldöntöttem, máskor is jövök, meglelem majd módját.

Ekkor ott termett jó gazdája e szavakat mondva:

Mindenkinek simogatni magát hagyni nem szokta.

 

Korántsem állandó, hogy idegenekkel ennyire nyugodt,

volt már nem egy ember, akit jócskán megugatott.

E mondatnál hirtelen úgy éreztem,

van valami különleges, amit kedvel bennem.

 

A nap hátralevő részében nagyon jól el lettem…volna vele,

de a plázában vett árukkal haza kellett mennem.

Kántor, Connor, Mancs, Russell, avagy Rex,

vagy bármi is a neved, közünk egymáshoz még lesz.

 

Aznap este őrá visszagondolva hajtottam a fejem édes álomra.

Másnap reggel aztán miután felkeltem, a pláza fele őt ismét útba

ejtettem.

 

Farkas Norbert
Author: Farkas Norbert

Farkas Norbert vagyok, magyar irodalom és nyelvészet szakos egyetemi hallgató. A művészet életem jelentős hányadát végigkísérte, és több ágazatban volt szerencsém kipróbálni magam a néptánctól kezdve a színészeten át az amatőr dj-zésig. Az írással kapcsolatos ambícióm először 2018 nyarán lángolt fel bennem, kiélni pedig először 2020-ban nyílt alkalmam. Mint író, az alkotással határozott célom az emberek szórakoztatása és az olvasás, mint hobbi újranépszerűsítése.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Csacsogsz, vers

Csacsogsz Megláttalak, megszerettelek közben csacsogsz, csacsogsz Összeházasodtunk közben csacsogsz, csacsogsz Gyerekeink lettek közben csacsogsz, csacsogsz Megöregedtünk közben csacsogsz, csacsogsz Meghaltál Már nem szólsz Bárcsak csacsognál,

Teljes bejegyzés »

Szegényember gazdag ember

A pécsi buszvégállomás egy igazán gondosan szervezett utasváró hely volt. A takarítók, pénztárosok, sofőrök már láttak sok-sok örömet, gondot, székeken alvókat, bőröndöket ölelőket, vágyakozókat, emlékkeresőket

Teljes bejegyzés »

Mákos guba ünneplőben

Minden családnak megvannak a saját tradicionális ételei az év minden jeles eseményére, legyen ez egy bizonyos módon elkészített húsleves, vagy a bundás kenyér édesen, kalácsból.

Teljes bejegyzés »

Nyár után

Edit Szabó : Nyár után „Mintha semmi se változott volna, ” őszi napsugár fénye ragyogtat magas fák tetejéből az útra szórja sugarát,mintha nyár dúlna. Követik

Teljes bejegyzés »

Csilingelő csengők.

Csilingelő csengők. Csilingelő csengők, úton van már, a messzi sarkvidékről indult hozzátok. Csillagok között az égen, rénszarvasok húzta szánját látjátok. Hófehér a haja és a

Teljes bejegyzés »

A jelen (7)

A jelen… Ide figyelj, Te pici lány! Elmesélek neked egy történetet. Sok-sok évvel ezelőtt, amikor a Nagyapád és a Nagymamád még fiatal volt, a jeles

Teljes bejegyzés »