Perceimben ragyogja mosolyod,
A szívembe rejtett százegy titkod.
Érted tűröm a kéretlen sorsot.
Kihunyt múltak tavaszodnak félve,
Hiszem én, ősz avarjába hullva.
Pillantásod partjára száműzve.
Emlékbe válók a letűnt csókok,
Parazsán szunnyadók hamva alatt.
S vágyók a felrajzó pillanatok.
Szemeid tükrén ragyog az élet,
Napjaimba festve téged, idéz
Darabjaira hullt szívverésed.
Máglyás fények feszülnek az éjnek,
Így üzennek a csókban elégtek,
Melyet perceink, szívünkre véstek.
2024.04.27.
Author: Miskolczi Ferenc
Szeretettel köszöntök minden verskedvelő olvasót! Bemutatkozásként magamról: Miskolczi Ferenc vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. Jelenleg Tatabányán lakom. A munka és az irodalom mellett a sport szintén életem meghatározója. Gimnazista korom óta írok, főként verseket, hol hosszabb, hol rövidebb kihagyásokkal. Sokáig csak az asztalfióknak írtam. Majd 2021 októberétől publikáltam az Amatőr művészek fórumán és nem sokkal később a Poet.hu oldalon, amelynek jelenleg is aktív tagja vagyok. Többnyire romantikus verseket írok, de emellett jelen vannak más témában írtak is. Az online média több platformján és két kiadott antológiában is megjelentek verseim. Egy verseskötetem jelent meg 2022 decemberében Titkok – kertjében címmel.