Mozdulatlan, hallgatag éjbe,
Dermed az utcalámpa fénye.
Kémény gőze fest felhőjére,
S árva Hold mered rejtelmébe.
Tűzfalak árnyain árnyasul
A park lombja, megint vigaszul.
Míg a nap, álma útján lépked
S köszönt egy- egy eltévedt részlet.
Űzött egy- egy boldog pillanat,
Míg szívekbe szerelem fakad,
S írja tovább csókjain dalát,
Szögre akasztva így viharát.
Az Élet, szebb életért sajog,
Vágyón, pillanatán kavarog.
S őriznek, az ölelő karok
Tettein fénybevált angyalok.
2025.04.25.
Author: Miskolczi Ferenc
Szeretettel köszöntök minden verskedvelő olvasót! Bemutatkozásként magamról: Miskolczi Ferenc vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. Jelenleg Tatabányán lakom. A munka és az irodalom mellett a sport szintén életem meghatározója. Gimnazista korom óta írok, főként verseket, hol hosszabb, hol rövidebb kihagyásokkal. Sokáig csak az asztalfióknak írtam. Majd 2021 októberétől publikáltam az Amatőr művészek fórumán és nem sokkal később a Poet.hu oldalon, amelynek jelenleg is aktív tagja vagyok. Többnyire romantikus verseket írok, de emellett jelen vannak más témában írtak is. Az online média több platformján és két kiadott antológiában is megjelentek verseim. Egy verseskötetem jelent meg 2022 decemberében Titkok – kertjében címmel.
