Gránicz Éva: DRÁGA ANYUKÁM
Drága Anyukám!
Nincs olyan nap, hogy ne gondolnék Rád.
Nem kell hozzá Anyák Napja,
május első vasárnapja.
Mert velem vagy szüntelen,
amíg élek a szívemben itt leszel velem!
Már 27 éve messze jársz,
azóta üres nélküled a ház.
Hiányzik a nevetésed,
édes hangod, éneklésed,
és nagyon hiányzik féltőn óvó ölelésed!
Angyalból angyal lettél,
mert angyal voltál akkor is amikor éltél.
Mindíg meghallgattál,
szépre, jóra tanítottál.
Óvtál hidegtől, óvtál széltől,
és a tűző napsütéstől.
Tőled kaptam az életet.
Egy „darab” vagyok belőled.
A szavakat is amiket most leírok,
az is régen a Tiéd volt.
Amim csak van Tőled kaptam,
hogy majd egyszer én is tovább adjam.
Drága Anyukám!
Orgona, gyöngyvirág,
van-e ilyen virág odaát?
Ha nincs akkor megkérem a szelet, hogy
legalább az illatát vigye el Neked!
Mert a csokrot kezedbe sajnos nem adhatom,
s nem ölelhet meg a két karom.
Virágot csak a sírodra tehetem,
ahol a tested csendesen pihen.
Aludj szépen örök álmot,
álmod legyen virágos!
/2022/
Author: Gránicz Éva
Kedves Olvasó! Gránicz Éva vagyok. Siófokon élek és itt is születtem 1966-ban. A verseket kicsi korom óta szeretem. Mindig előnyben részesítettem azokat minden más irodalmi alkotással szemben. Versírói próbálkozásaim voltak fiatal koromban is, írtam pár soros rímeket, filozófikus gondolatokat. Ekkor még magamnak. Két nagy szerelmem van, a versek és a Balaton. A Balatonról és a Balatonnal kapcsolatban jópár verset írtam idáig és valószínűleg még fogok is. Tíz éves koromtól sportoltam. Aztán élsportoló lettem. 25 évig voltam válogatott élsportoló judo (cselgáncs) sportágban. Minden energiám, időm erre fordítottam. Kétszeres olimpikon vagyok. 92’-ben Barcelonában VII. helyezett lettem. 96’-ban Atlantában IX. Én vagyok az első nő Magyarországon aki ebben a sportágban olimpián helyezést ért el. Hússzor nyertem Országos Bajnokságot. Voltam VB bronzérmes, EB aranyérmes... TF edzői szakán végeztem és kisgyerekeket okítottam a judo alapjaira a saját edzésem után. Amikor sportpályafutásom véget ért, utána pár évvel egy betegség belekényszerített a fotelba. Nem tudtam elviselni a tétlenséget és ekkor a testedzés helyett a verselés és írás került előtérbe. Teremtek és teremnek a gondolatok amiket papírra vetek és olvashatják majd a versszerető emberek. Egy kedves, öreg színész barátom azt mondta nekem: “Éva te a judosok között is a legnagyobb költő és költők között is a legnagyobb judos...
