Az egyetem irányába dombnak fölfelé
kimerülten térdeltem le egy kerítés elé
Ekkor láttam meg őt, ahogy a fű és
a pipacsok közt hevert, ettől kezdve a szemem
szüntelen csak legelt
S a már eleve festői látvány tetejébe
egy narancsvörös lepke szállt orra hegyére
Majd egy ezüstszürke kiscica is lábára feküdt
és kék szemét lehunyva álomba merült
Biztonságban érezték magukat a kedves goldi mellett
Kinek közelében bárki bármikor szeretetre lelhet
Hozzám is közelebb jött nem sokkal ezután
s felé nyúltam a fenyőszínű kerítés egy lyukán
Fehércsoki bundája és szeme mandulája
kéz és szívmelengető bársony puhasága
rabul ejtett, és sokáig
nem tudtam onnan tovább menni,
egésznap tudtam volna őt szeretgetni
De nem tehettem, 11:55-öt ütött az óra,
és mennem kellett irodalmi szemináriumra
Ám nem akkor láttam utoljára őt,
mindig szánok időt rá a tanítás
előtt
Author: Farkas Norbert
Farkas Martin Norbert vagyok, magyar irodalom és nyelvészet szakos egyetemi hallgató. A művészet életem jelentős hányadát végigkísérte, és több ágazatban volt szerencsém kipróbálni magam a néptánctól kezdve a színészeten át az amatőr dj-zésig. Az írással kapcsolatos ambícióm először 2018 nyarán lángolt fel bennem, kiélni pedig először 2020-ban nyílt alkalmam. Mint író, az alkotással határozott célom az emberek szórakoztatása és az olvasás, mint hobbi újranépszerűsítése.