Kalandjaim a kertben

Vannak ezek a kezdő, lelkes kertészek ,mint én, akikben a jó szándék több, mint az értelem, és hát bele tudunk keveredni fura helyzetekbe, na.

Szóval vetettem petrezselymet is, hogy legyen az idén a kertbe, de nem akárhogy: magtálcára, a másik tálcán krizantém, a harmadikon paradicsom, a negyediken kiskutyafüle, így tovább. Nem címkéztem fel, mert ugyanpaszmeg, ki ne tudna megjegyezni 5 tálcát, kérlek, ugyanmár.

Telt – múlt az idő, nyaralás előtti utolsó héten még elültettem pár jobb képū petrezselyem-palántát, bár meg kellett valljam, elég gyöszül néztek ki. Még főztem egy levest az utolsó napokban, téptem pár szál petrezselymet hozzá, dehát, se íze, se bűze, olyan gyér, kicsit fikáztam is hozzá az angolokat, hogy ezt nevezik ezek petrezselyemnek, hát mi ez már a mi szép magyar petruskánkhoz képest?! Ciccegtem, rágtam pár levelet, végül úgy döntöttem, ezt a gyalázatot nem teszem a levesbe. Majd megerősödik, hátha akkor jobb íze lesz.

Na elmúlt a nyaralás, visszajöttünk, nekiálltam levest főzni megejst.

Mentem a kertbe, megnézni, hogy hogy áll ez a híres angol petrezselyem.

Na long story cut short, virágot hozott, úgyhogy mostmár tudom, hogy júliusban a krizantém levelét rágcsáltam lelkesen, hogy hátha előbb-utóbb petrezselyemmé válik az íze.

Azért, ha valaki belátott akkor a kertembe, mit gondolhatott, ahogy szakértő arccal rágcsálom a krizit, mint egy bánatos kecske? „Hūpaszmeg a magyar bevándorlók még a krizantémot is megzabálják.”

És mellesleg így tudtam meg, hogy a Dunning-Kruger effect első fázisában tartok kertészetből: unconscious incompetence.

Sötét vagyok a kertészkedéshez még, de legtöbbnyire élvezem.

Jakab Dorisz
Author: Jakab Dorisz

Jakab Dorisz vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. Korábban megjelent két könyvem Ava Brody álnév alatt (Of Fire and Rain - ifjúsági regény) és (Exemption Report - disztópikus novella gyűjtemény). Ritkán írok verseket, inkább novellákat szeretek papírra vetni, de persze én is átestem a gyerekként helyi újságba író fázison, aztán elragadtak a fanficek (alias Viorica Black). Magánéletemben sürgősségi orvos vagyok, egyelőre nem írok orvosi krimiket, de ha egyszer belekezdek, nehéz lesz abbahagyni. Szeretek embereket megjeleníteni és imádom meghökkenteni, megnevettetni az olvasót. Mert hiszem, hogy a nevetés a legjobb orvosság.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

7 + 2 =

Keress másik bűnbakot

  Keress másik bűnbakot (Gengszterecske nagy dobása, vagyis: egy tévedésből megesett eset.) Ma reggel elhatároztam, ezennel megkomolyodom! Oly könnyű vagyok, szép lett minden, új élet

Teljes bejegyzés »

Szerzőtök története

Rege a minőségi agyvízért pohárba fulladt muslicáról Van a mi szobánkban Mindig egy nagy pohár víz, Mi nem csak dísz Azon az éjjeliszekrényen. Mert, ha

Teljes bejegyzés »

Ajkamra írtad/Requiem

Két új versonline darab érkezik tőlem. Egybetartoznak – Egy fájó korszak végső lezárásának✨🥰 #HullámokÚjVizeken #Ezmáramúlt #boldogvagyok 🙏🏻😇 Fogadjátok szeretettel őket: Ajkamra írtad, Requiem Alkotásaim 2024

Teljes bejegyzés »

Az idő nyomai

Lábad nyomát a homokból elfújja a szél, a hóból felissza a napsugár, sarak lábnyomát elmossa a víz, csak az idő nyomát nem mossa el semmi.

Teljes bejegyzés »

Míg belefér…

  Kint a kertben vagyok, Ott, hol a nap ragyog. Igaz, hogy az árnyékban lapulok, De így legalább napszúrást nem kapok. Kijöttem a levegőre, Hoztam

Teljes bejegyzés »

Mammográfia

Már késő este volt, amikor kiment a nő az udvarra, hogy kivegye a küldeményeket a postaládából. Aznap csak egy levelet talált, a feladót a félhomályban

Teljes bejegyzés »