Egyszer réges-régen, Amerikában, messze,
élt egy kutya, kinek Russell volt a neve.
Russell volt a neve, ki milliókat mentett
az első világháborúban egy hadosztály mellett.
Az utókor a mai napig őrzi a nevét,
bár pontosan nem tudni emléke helyét,
mert bizony senki sem mehet el amellett,
hogy háborúban életeket menteni milyen nemes tett.
Magam is jól tudtam ezt,
s egyszer történt velem valami igen megdöbbentő,
mikor a boltból mentem haza.
Látni véltem egy ugyanolyat, mint ő.
Arcom simogatta a lágy nyári szellő,
mikor egy mellettem zöldellő
bokorból egy angyal bújt elő.
Mogyoróbarna szeme ragyogott
akár a Nap, még csak meg se
próbáltam megálljt parancsolni magamnak.
Odamentem hát szépen,
óvatosan felé nyújtottam kezem,
lassan, magasztosan.
Ő félénken megszagolt, majd megnyalta a kezem,
Hát, mondtam magamban,
ilyen nincs, megáll az eszem.
Óvatosan kezem alá hajtotta fejét,
ügyelve arra, hogy lássam azt a gyönyörű szemét,
és olyan bundája volt, ó, mint a bársony,
kérdeztem magamban: ez most délibáb vagy álom?
Meg akartam kérdezni: Te vagy az…?
De tán a gyönyörtől, pár másodpercre elfelejtettem a nevet.
Aztán beugrott, nem volt bennem kérdés,
Russell az, kiről világszerte ódákat zengenek.
Author: Farkas Norbert
Farkas Martin Norbert vagyok, magyar irodalom és nyelvészet szakos egyetemi hallgató. A művészet életem jelentős hányadát végigkísérte, és több ágazatban volt szerencsém kipróbálni magam a néptánctól kezdve a színészeten át az amatőr dj-zésig. Az írással kapcsolatos ambícióm először 2018 nyarán lángolt fel bennem, kiélni pedig először 2020-ban nyílt alkalmam. Mint író, az alkotással határozott célom az emberek szórakoztatása és az olvasás, mint hobbi újranépszerűsítése.
