Lábad nyomát a homokból elfújja a szél,
a hóból felissza a napsugár,
sarak lábnyomát elmossa a víz,
csak az idő nyomát nem mossa el semmi.
Az idő, a nagy bűvész, gyakorlott fürge ujjakkal
csipkéz rád pókháló- finom szarkalábakat:
előbb a szem sarkába, száj szögletébe,
majd éles félkört von az orr tövébe,
mély barázdákat szánt a homlokon,
mintha csak akt sémáját rajzolná a fehér papíron.
Az arc nem változik meg, csak átlényegül:
a nyílt tekintet gyanakvóra vált,
a szelíd mosoly félszeg fintorrá,
gondterhes lesz a hajdan tiszta homlok,
s a dús hajkorona helyén néhány szürke csimbók.
A rárakódó évek súlyától előre bicsaklik a váll,
görbül a gerinc, tehetetlenül lógnak a reszketeg karok,
s az ingatag lábak tétován bóklásznak,
keresik a régi nyomokat.
Author: Vargyas Rozália
Vargyas Rozália vagyok, 2022 óta az Irodalmi Rádió szerzője, amit nyugdíjas éveim ajándékának tekintek. Jó érzés egy ilyen nagy, befogadó közösséghez tartozni, akik figyelnek egymásra, olvassák, hallgatják egymás írásait. Gyakorló magyartanárként a diákjaimat ösztönöztem pályázatírásra, és most nyugdíjasan én magam próbálkozom vele. Notórius pályázatíró lettem, amit meg is írtam egy paródiában. A nem remélt sikereim késztetnek a folytatásra. Az Anyanyelvápolók Szövetségének három pályázatán értem el jó helyezéseket: a Családi örökségünk — 2. díj; Öltözékünk — bronz minősítés; Az én Petőfim— bronz minősítés; A Gyermekjóléti Alapítvány és a Mécs László Irodalmi Társaság Erdélyi csillagok című pályázatán — 3. díj. Ezidáig 14 antológiában és három e-könyvben jelentek meg verseim, illetve novelláim az Irodalmi Rádió, az Élő Irodalom-Élő Könyv, Anyanyelvápolók Szövetsége, Gyermekjóléti Alapítvány és a Kalamáris Kiadóknál. Ami folyamatban van: a Napút Online négy írásomat fogja közölni. Örülök szerzőtársaim sikereinek egy-egy kötetük megjelenésekor, érdeklődéssel hallgatom a könyvbemutatókon és más rendezvényeken készült hangfelvételeiket. A szerkesztőknek további sikereket kívánok tehetségkutató munkájukban.