Egy keverék kutyáról

A vers még januárban született. A keverék kutyák közt akadnak ritkaszépek, és őt mindenképp megörökítendőnek éreztem. Fotónak selfie-t akartam eredetileg, abban már nem volt benne.

Egy tavaszi pénteki napos délelőtt,

sétáltam valahol a házak, kertek előtt.

Az őrház utcába tartottam egy jóbarátom felé,

ekkor került ő a két szemem elé.

 

Migpillantva azonnal megálltam,

hisz ily gyönyörűt korábban max. mesében láttam.

Körbevette őt a virágok bódító illata,

s a madarak éltető, boldogító dala.

 

Oly békésen ült a virágzó barackfa előtt,

hogy eltűnődtem:tán mégsem kéne megzavarnom őt.

Ám pont eközben felém nézett presszószín szeme,

s rabul ejtett hívogató nyájas tekintente.

 

Ha akartam, se tudtam volna neki ellenállni,

lehetetlen volt tőle csak úgy tovább állni.

Hisz rámpillantott a világ egy ritka szépsége,

egy Dalmata és Border Collie csodás keveréke.

 

Közelebb mentem hozzá, ő mancsát kezemre tette,

majd aranyos buksiját vállamra helyezte.

Én átkaroltam őt, hozzá is bújtam,

s megfogadtam, találkozunk, ha arra megy majd utam.

 

Azóta is volt alkalmam arra elmenni

és a mancsos, bundás angyalt megszeretgetni.

Megszeretgetni őt, kinél szebbeket

elgondolni, festeni, de még írni sem lehet.

Farkas Norbert
Author: Farkas Norbert

Farkas Martin Norbert vagyok, magyar irodalom és nyelvészet szakos egyetemi hallgató. A művészet életem jelentős hányadát végigkísérte, és több ágazatban volt szerencsém kipróbálni magam a néptánctól kezdve a színészeten át az amatőr dj-zésig. Az írással kapcsolatos ambícióm először 2018 nyarán lángolt fel bennem, kiélni pedig először 2020-ban nyílt alkalmam. Mint író, az alkotással határozott célom az emberek szórakoztatása és az olvasás, mint hobbi újranépszerűsítése.

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Menekülés

Lelkem, üldözött vadként, Menekül, fut Ha vadászfegyver dörrenése Veri fel az erdő mélyének csendjét. Nyomában felrebbenő madársereg Szárnyának riadt verdesése Zúg a légen át. Néhány

Teljes bejegyzés »

Valaki sír az éjszakában

Valaki sír az éjszakában (ViLLaneLLe)   Valaki megtört szívvel sír az éjszakában. Lélekgyöngy áztatta szemmel az ég felé tekint. S ölelné azt, ki csak reá

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Elviszi a szél

Vajon itt vagyok még, vagy csak álom a lét? Falra vetett árny a képem. Nem éltem, csak hittem, s elviszi a szél, amit a lelkem

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

A tükör

Épp olyannak fogadj el, mint amilyen vagyok szereteted tükrében majd változni fogok. Olyan leszek, amilyennek a tükör mutat, te tartod elém és megvalósítod magad.   Az

Teljes bejegyzés »

Megdermedt a csend

Megdermedt a csend, s benne fagyva én. Olvasztva a múlt, s fűtve új remény.   Villogó a tér, rám vetít csodát. Izzó kék szeme, újra

Teljes bejegyzés »

Húsz év

A kórházi folyosón álltam finom húslevessel a kezemben, amikor Bálint megszületett. Hamar kiderült, hogy Ő az, mert sírásból kezdődő igazi oroszlánbömbölés pergette le a vakolatot,

Teljes bejegyzés »