Plakát

Plakát

Egyed-Husti Boglárka írása

 

Idén sem sikerült. Ne légy szomorú, majd jövőre. De tavaly is ezt mondtad. Tényleg?

Igen tényleg. Sajnálom. Mit sajnálsz? Nem akartalak megbántani. Nem bántottál meg. Csak szomorú vagyok. Miért nem sikerül? Türelem Bogi, türelem.

 

Idén sem sikerült. Nem baj Bogi ne foglalkozz vele. De nekem ez fontos. Az embereket ez nem érdekli. De én ebbe hiszek. ez egy misszió. Miféle misszió? Az, hogy a buszmegállóban látod a novelládat, amit talán két ember, ha elolvas? Ne legyél gonosz! Nem vagyok gonosz csak realista.

 

Idén sem sikerült. Nem tudok erre mit mondani Bogi, tegnap halt meg édesanyám. Ne haragudj, nem tudtam. Semmi baj. Gyorsan történt. Mi baja volt? Rák. Majd visszahívlak jó, most nem tudok többet beszélni. Hívj, ha szeretnél valamikor beszélni, jó? Persze Bogi. Hívni foglak. Ja Bogi légyszi tegyél meg valamit. Persze, bármit. Anyuról ne írj.  Nem ált szándékomba. Köszi.

 

Idén sem sikerült. A novella? Igen. Pedig olvastam, szerintem jó volt. Tényleg olvastad? Igen. Komolyan? Igen. Te vagy az első, aki el is olvasta. Érdekelt mit írsz. Szerintem jók, bár én nem értek hozzá. Ez nekem mindig magas volt. Tudod utálom az irodalmat. Halott költők verseit minek olvasni? Meg elemezni? Ennek mi értele van? Hiszen ők már nem élnek. Kit érdekel mit gondolt Ady amikor a Lédához írta a verseit. Nagy valószínűséggel szerelmeskedni akart Lédával.

 

Idén sem sikerült. Majd talán jövőre. Nem adom fel. Ott lesz egyszer a buszmegállóba, hogy talán az a két ember elolvassa és gondolkodni fog rajta.

Vége

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka az Irodalmi Rádió szerzője. Amit tudni kell rólam: Már kisgyerekként fogékony voltam az alkotásra, nagyon szerettem olvasni, a könyvek szeretete a mai napig elkísér. A gimnáziumban eléggé zárkózott voltam, kevés barátom volt, kerestem a vigaszt, a kiutat a magányosságból. Az akkori irodalom tanárnő mutatta meg nekem, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, és hogy próbálkozzak a verseimmel. Akkoriban antológiákba és más folyóiratokban küldtem el alkotásaimat, mellyel szép eredményeket értem el. Kaptam oklevelet és mindig biztatak arra, hogy folytassam ezt az utat. Eléggé kishitű ember vagyok, így abba hagytam nagyon sok időre az írást. Aztán idén márciusban a magánéletemben történt olyan dolog, ami bár negatív könyveltem el azóta, viszont olyan szelepek/csatornák nyitódtak meg a lelkemben, amiért hálás lehetek. Hiszen azóta foglalkozom komolyabban az írással és már nem csak verseket, hanem novellákat/regényeket is írok. Azt hiszem megtaláltam a hangomat, azt a műfajt, amiben talán otthonosan mozgok, és azok az emberek, akik megtiszteltek bizalmukkal, hogy ezeket a műveket elolvasták, mind ledöbbentek, hogy úristen te ilyet tudsz írni? Úgy gondolom ennél jobb dolog nem kell.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mit látsz ha nézel?

Edit Szabó : Mit látsz ha nézel ? Mit látsz,ha engem nézel odafent ? „Látod-e ami elvakít,ha fény burkolja be, ” a hegy tetején ,magasban

Teljes bejegyzés »

Üdvözölve

Üdvözölve Üdvözölve légy Klára asszony, Neved a magyar nők álma maradjon Melletted áll férjed egy ország bálványa, Sokáig élj Ferkó, mind ezt kiáltja Te vagy

Teljes bejegyzés »

Jó, éjszakát!

A háttérben halk zene szólt, talán Mozart, Bartók, Liszt, vagy Kodály lehetett, nem is tudom, de kétségkívül megérintett. Lehet, hogy azért, mert ma különösen sokat

Teljes bejegyzés »

Zamatos június

De zamatos ez a június, sugarat szór, tündököl fénye, forrón csókolgatja bőrömet, légben sistereg egész lénye. Sóhajtva tárom felé karom, számomra édes lélekbalzsam, illata tüdőmet

Teljes bejegyzés »

Szedte a lábát a nyár

Úgy szedte a lábát a nyár, mint az őz, s nézd, most nálunk vendégeskedik az ősz. Arany, vörös, sőt rőt színekben ropja, hűs szél pörgeti,

Teljes bejegyzés »