Hőség

Adorján L. Zoé

HŐSÉG

 

Forró sűrű levegőben

remegett a pillanat.

Elmém meghitt békéjéből

szublimált a gondolat.

 

Izzott minden körülöttem,

fénylő szikrák sercegtek.

Narancsszínű fortyogásba

olvasztottad lelkemet.

 

Mindhiába hevít lángod

s tombol hőség odabent:

napkorongnak katlanában

edzettem meg szívemet.

 

 

Adorján L. Zoé
Author: Adorján L. Zoé

Köszönöm az Irodalmi Rádiónak, író- és költőtársaimnak, hogy része lehetek az alkotóközösségnek, amelynek nagy örömmel lettem tagja. Vannak pillanatok, amelyek beleégnek az emlékezetünkbe. Pillanatok, amikor valamiféle határtalan erő, kiterjedés és újból átélés lesz úrrá rajtunk. Átélt pillanatok, amelyek újjászületve az írásban testesülnek meg… és vannak pillanatok, a még meg nem éltek, amelyekkel sarjadó írásaink halmoznak el. Mindannyian írunk és olvasunk a kiapadhatatlan forrásból, ahol: Mindig miénk a pillanat! Teljességében…

Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A piros autó

Alábbi írásom az Irodalmi Rádió Falvak, városok című kötetében jelent meg Szentendréről. A piros autó Bozont, a puli megáll az útelágazásnál, hátrafordul és várakozóan néz.

Teljes bejegyzés »

Álarc

Késő őszi délután van, és már alkonyodik, amikor a buszra felszállva helyet foglalok egy idősödő asszony mellett. A jármű szinte teljesen megtelik, mire a busz kihajt

Teljes bejegyzés »