Lehull szívemről a csend lakat,
Simogat becéző szép szavad.
Múltba vágyó százegy csodálat,
Napsugár érinti a vállad.
Szemeid máglyás fénye avat,
Asszonyságod festi általad.
Feldacolom múltak reményét,
Szívedben rejlő legszebb részét.
Épülnek csók- pillanat várak,
Elénk hullók a magány árnyak.
Holnapba hív egy áldott álom,
Mosolyodban felringó tájon.
2024.07.11.
Author: Miskolczi Ferenc
Szeretettel köszöntök minden verskedvelő olvasót! Bemutatkozásként magamról: Miskolczi Ferenc vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. Jelenleg Tatabányán lakom. A munka és az irodalom mellett a sport szintén életem meghatározója. Gimnazista korom óta írok, főként verseket, hol hosszabb, hol rövidebb kihagyásokkal. Sokáig csak az asztalfióknak írtam. Majd 2021 októberétől publikáltam az Amatőr művészek fórumán és nem sokkal később a Poet.hu oldalon, amelynek jelenleg is aktív tagja vagyok. Többnyire romantikus verseket írok, de emellett jelen vannak más témában írtak is. Az online média több platformján és két kiadott antológiában is megjelentek verseim. Egy verseskötetem jelent meg 2022 decemberében Titkok – kertjében címmel.
Egy válasz
✅