Nyári merengés

Nyári merengés

 

 

A Nyár delel… A nap forró homályban

délibábot játszik, s elbújik magától.

Az erdő mögött kivillan egy- két szürke folt-

-a tó, s felmorajlik a tompa távol…

 

Vihar jön… A szél már erős.

Ajtókat csapkod, a fákat vadul cibálja.

A kéménybe nagyot fúj, majd elviharzik…

A sarokban fel- felnyög néha az ócska kályha…

 

Elborul az ég, s a hirtelen sötét

felhőket tapaszt a sápadt sárga holdra.

Az álom elkerül… Egy vékonyka gallyal

köröket rajzolok a téglaporba…

 

Még mindig zuhog… Az eső mintha egy helyben állna.

Nyirkosan suttognak az ódon házfalak.

A magány felelget, a távol visszakérdez;

Igen… ma egész nap hajnaltól vártalak…

 

Nyerges Erika
Author: Nyerges Erika

Nyerges Erika vagyok. Pedagógus, közművelődési szakember, helytörténetkutató. Magántanárként dolgozom. Verseket 30 éve írok, 1996-ban publikáltam az Alterra Kiadónál, majd a Hegyaljai Alkotók Társulásának 3. helyezettje lettem. 2005-ben megnyertem az Orosházi Költőversenyt. Később írtam dalszöveget, helytörténeti, néprajzi publikációm jelent meg a 2. Világháborúról, a Holocausztról Orosházán. Budapesten gyermekverseim jelentek meg antológiákban, majd a cigányzene kutatás felé fordultam. 2020-ban az Ad Librum Kiadó adta ki A kávéházi cigányzene története c. könyvemet. Roma témájú verseimet színművészek szavalták (pl. Mikó István, Németh Kristóf, Tóth Olivér).

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Szerelem

Ha megtehetném nem haboznék, mindent, de mindent hátra hagynék. Nem késlekednék. Időmet arra nem vesztegetném, hogy felöltözzek, csak úgy pőrén, szégyen nélkül, attól nem tartva,

Teljes bejegyzés »

Tartása titkoknak

 Bennrekedt sóhajok súlyos terhe  nyomasztja tétova lelkem.   Néma szám, zár, lakat,  ajtaján súlyos titkoknak.  Ha szólni merészelnék,  szavam szegnék, szám betömnék,  s végezném börtön sötét mélyén,  fejemet hajtva, csupán földre vetett,  maroknyi szalmára.     Ezért aztán mindent meggondolva,  nem szólok,

Teljes bejegyzés »

Varjak a hóban(Érkezik a tél)

Az út szélén őrként álló, az erős szélben   siránkozó, hajladozó fákon, nagy sötét foltok,  fenyegető árnyak a félhomályban,  éjsötét fekete varjak gubbasztanak,  fagyosan-fázva.  Sötétlőn fénylő tollukon megcsillan,  búcsút int az alkonyat.    Felettük fenn az égen,   sűrű sötét felhők

Teljes bejegyzés »

Bárányvers

* Fekete bárány – suttogták Fekete bárány – harsogták Fekete bárány – aláztak Fekete bárány – becsaptak Fekete bárány – elestem Fekete bárány – felkeltem

Teljes bejegyzés »

keserűségarány

– Múltkor kérdezte, hogy gondoltam-e öngyilkosságra… és tényleg! Nem is rossz ötlet. Esetleg tudna javasolni valami biztos módszert, ami fájdalom mentes? Vagy tudna segíteni valami

Teljes bejegyzés »