a halálisten

a Sztüx mellett ülök
a hazugságok ege alatt
egy fekete hintót látok
fekete, akár a téli éjszakák
futok, ahogy csak tudok
a ruhám utánam száll
hirtelen egy sziluett bukkan fel
magához csalogat
a levegő titkoktól nehéz
egy férfi áll előttem
sápadt, akár a hold
évszázadok telnek el
s megdermed a világ
„ki vagy te?”
„a halál, kedvesem”

Dávid Dóra
Author: Dávid Dóra

Dávid Dóra vagyok, 18 éves. Szlovákiában élek, és magyar gimnáziumba járok. Néhány éve foglalkozom komolyabb szinten az írással. Vannak verseim, de a próza kategóriában otthonosabban érzem magam. Rövidke novellákat írok leggyakrabban. Szeretem az irodalmat és a magyar nyelvet, és igyekszem részt venni az ezzel kapcsolatos versenyeken is. Nagyon örülök a lehetőségnek, és köszöntök mindenkit a blogomon, remélem, találnak szimpatikus műveket!

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Törés

Balesetem kapcsán a többedik állomás az orr-fül-gégészet. Találgatom ki lesz a doki. Nő vagy férfi, milyen korú? Duci, vagy akire azt mondják, olyan mint egy

Teljes bejegyzés »

Mindig

Edit Szabó : Mindig Egymásba forr a mi két kezünk szorosan,soha el nem engedjük, „Szebbek vagyunk mi ketten ” mert barátságunk feledhetetlen. Hűek vagyunk „és

Teljes bejegyzés »

Valaki mondja meg

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király és egy királyné. Volt nekik egy fiúk, akit Ambrusnak hívtak. Ambrus királyfi kíváncsi fiúcska volt, minden

Teljes bejegyzés »

Most is ott fekszem?

Tudtam már a legelején, Hogy láttalak már valahol. Aztán rámírtál s bejelöltél, Én pedig azóta belül lángolok.   Megfogadtam magamnak, Hogy ezúttal lassítani fogok, De

Teljes bejegyzés »

KávéZOO

Egy szép nyári nap, megnyitott a tarkababra kávézó, verebek csiripelték, hogy biza a sor hatalmas, kígyózó. Minden állat oda járt, szerették nagyon ezt a helyet,

Teljes bejegyzés »

Veled

Veled   Az elfáradt kezem a kezedbe téve, Ujjaimmal az ujjaidat átfonom. A szívünk felcsendülő szolid üteme Egyként megszólalva, gyönyörű oltalom.   Nézem a bőrünk

Teljes bejegyzés »