Emlékszem még arra a bágyadt nyárra,
Emlékszem ruhád illatára,
Mint a napfény, mely átölelhet,
Mely borús napokon karjába zárhat,
Nem mondhat nemet többé,
S én újra lecsókolnám ajkaidról
Némán elsírt, elhullajtott könnyét.
Emlékszem, mikor kezed
Először ért kezemhez,
Emlékszem a vágyra,
A pamut ágyban töltött hamvadó éjszakára.
Mert minden tűz, mely fellángol,
Elenyészik, ha nincs, mi többé szítsa
Erejét.
Bárcsak soha ne öltött volna alakot az ősz,
S lám, ez az öröklét.
Lángjában még most is égünk,
Ketten tápláljuk halhatatlan lelkünkkel
Örökké lobogó tüzét.
Author: Petőh-István Jennifer
Petőh-István Jennifer vagyok. „Az őszi ég alatt” című pályázaton való sikeres részvételem óta nagy örömömre szolgál, hogy az Irodalmi Rádió állandó szerzői közé tartozhatom! 1994-ben születtem Vásárosnaményban, a Tisza partján fekvő kisvárosban. Tizenöt éves korom óta foglalkozom versírással, és hálás vagyok az eddigi lehetőségekért, hogy nyomtatásban is megjelenhettek verseim, úgy, mint: A Marsbook Kiadó gondozásában megjelent Involúcióink antológiában „Tavasz” című versem, Fényvesztve antológiában „Várakozás” című versem, valamint a Talentum House Kiadó Papírszárnyak nevet viselő antológiájában „Extázis” ès „Stagnálás” című verseim. Jövőbeli céljaim egyike, hogy a saját, önálló verseskötetem is a kezemben foghassam, és írásaimat továbbra is megoszthassam mindazokkal, akik örömüket lelik azok olvasásában.