Bármilyen műfaj is mit hallgatunk,
Megnyugtat, és elfeledjük minden bajunk.
Van, ki őrjöngve adja ki magából bánatát,
Más pedig ámulattal hallgatja az áriát.
Reppelve hadarja, ami őt zavarja,
Magyar nótával bánatát takarja.
A természet hangjai, együtt a zenével,
Kimondhatatlan nyugalmat ér el.
Zene nélkül szomorú az élet,
Hallgatni kell, hát a szépet.
A zene bármit kifejezhet,
Hallatán, szívünk érzelmekkel telhet.
Ha ünneplünk, akkor is zene szól,
Éneklünk, táncolunk, magunktól.
Mindegy a műfaj, csak zene legyen,
A szívünk tőle szeretettel teljen.
Author: Pesa Anna Mária
Pesa Anna Mária 67 éves látássérült (aliglátó) nyugdíjas vagyok. Fiatal korom óta fejezem ki az érzelmeimet rímekben. Előszőr a bánatomat, majd később már az örömöket is sikerült ebben a formában kiönteni az emberek felé. Nagyon szeretem a gondolataimat versek és kis szösszenetek formájában megosztani. Minden napi apró kis szépségeket látván késztetést érzek arra, hogy rímekbe foglaljam őket. Nem segítettek tanárok, csupán a saját gondolataimat, élményeimet szeretném átadni az embereknek. Ezért is köszönöm a lehetőséget, hogy az Irodalmi Rádió szerkesztői, Zsoldos Árpád, és Adrienn, alkalmat adotak erre a lehetőségre.
Egy válasz
„Zene nélkül szomorú az élet,
Hallgatni kell, hát a szépet.
A zene bármit kifejezhet,
Hallatán, szívünk érzelmekkel telhet.”
Nekem mondjuk nem mindegy, hogy milyen a zene, de azzal, hogy zenére szükség van maradéktalanul egyetértek.
Szeretettel: Rita