2022. 04. 13.
Tejkaramella színben, boldogan lihegve,
bbqbarna szemmel a világra tekintve,
mint tavirózsa a kristálytiszta víznek felszínén,
oly békésen feküdt ott a padló peremén
Öt éve volt, de mintha csak tegnap lett volna,
hogy az általános sulimba eljött,
és a sors karjaimba hordta,
akkor pedig újra ott volt előttem
a szakközépben e hosszú idő után,
s ahogy rám pillantott, tudtam, emlékszik még rám.
Lehajoltam hozzá, kezem bundájához ért,
ő egész testtel nekem dőlt e mozdulatomért,
és ahogy finoman lágyan csak simogattam egyre,
ő szép alázatosan feküdt lábfejemre
Puha paplan fülébe súgtam:
-Tudtam, hogy ma itt leszel,
mert hajnalban rólad álmodtam.
Az érettségi vizsgáimra nem akarsz eljönni?
Fejed rám tenni és ezáltal nyugtatni?
Karom koszorúja fejét körbefonta,
mígnem aztán elérkezett a búcsúóra.
Hátán lógva hozzá így szólt szám elköszönésképp:
öt év múlva az egyetemen találkozzunk ismét.
Magamban őrzöm gyönyörű emléked,
s mikor eszembe jut majd, áldva mondom ki a neved.
Kedves Leila! Hosszú boldog életet
s egészséget kívánok neked,
s remélem egy szép nap még találkozom veled.
Author: Farkas Norbert
Farkas Martin Norbert vagyok, magyar irodalom és nyelvészet szakos egyetemi hallgató. A művészet életem jelentős hányadát végigkísérte, és több ágazatban volt szerencsém kipróbálni magam a néptánctól kezdve a színészeten át az amatőr dj-zésig. Az írással kapcsolatos ambícióm először 2018 nyarán lángolt fel bennem, kiélni pedig először 2020-ban nyílt alkalmam. Mint író, az alkotással határozott célom az emberek szórakoztatása és az olvasás, mint hobbi újranépszerűsítése.
