Ősz és tavasz között

Ősz és tavasz között

 

Itt ülök újra fent, a dombon

Meleg kezével messziről int a nyár…

Látod, a fák hegye kinyúlik a lombon,

Száraz gallyak között bujkál a napsugár.

 

Zörgő levelekkel diót görget a szél,

A völgyben már halvány párafátyol lebeg.

Egyetlen megmaradt barátom: a remény

Azzal járom végig az erdőt, s a réteket.

 

Szürkülni kezd az ég.

Az őszi fellegekből már apró cseppekben

Langyos eső szitál.

Koppanva hull a tetőre, ereszre,

Andalítón, mint egy halk gitár…

 

Most minden szürke, elmosódott…

A dombokról lassan száll a köd.

A szívekben csak a vágyak élnek,

Mint minden évben: ősz és tavasz között…

 

Nyerges Erika
Author: Nyerges Erika

Nyerges Erika vagyok. Pedagógus, közművelődési szakember, helytörténetkutató. Magántanárként dolgozom. Verseket 30 éve írok, 1996-ban publikáltam az Alterra Kiadónál, majd a Hegyaljai Alkotók Társulásának 3. helyezettje lettem. 2005-ben megnyertem az Orosházi Költőversenyt. Később írtam dalszöveget, helytörténeti, néprajzi publikációm jelent meg a 2. Világháborúról, a Holocausztról Orosházán. Budapesten gyermekverseim jelentek meg antológiákban, majd a cigányzene kutatás felé fordultam. 2020-ban az Ad Librum Kiadó adta ki A kávéházi cigányzene története c. könyvemet. Roma témájú verseimet színművészek szavalták (pl. Mikó István, Németh Kristóf, Tóth Olivér).

Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kipróbáltuk az orosz telet

– Gyerekek! Ismét lehet Szovjetunióba utazni tanulmányi gyakorlatra! – kiáltotta el magát a főiskolás csoportvezető az egri tanárképzőn. – Nosza, pályázzuk meg ezt a lehetőséget!-

Teljes bejegyzés »

Megszentelt helyek

Régi kolostor harangtornyában néha még megszólal a rozsdás kis harang. A nemlét csendjét nem zavarja már rajta kívül sem ima, sem más földi hang.  

Teljes bejegyzés »

Karácsonyi csoda (1992. december) Vártuk születésed, Isteni Gyermek, s akkor egy másik kisgyermekért karmait nyújtotta a mélység és a földön nem volt, csak sötét… Nem

Teljes bejegyzés »

Van még valahol Öltsük fel most remény-ruhánk, bár szakadt, s tépi fekete szél. Mindenfelől rág szennyes szája, lelkünk vacogva alig él. Kapaszkodjunk angyali szóba, süket

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még

Lesz-e még, mondd, egyszer hópihe orrodon, csillagként kavargó hófehér oltalom? Lesz-e még távoli füst ízű üzenet, föld -langyos békesség, szívhez-szív felelet? Lesz-e még nyugtató arany

Teljes bejegyzés »

Jajj neked ifjúság!

Jajj neked ifjuság! A tinta lázong kezemben, egyre csak lázong mikor soraim írom, üzennék az egész világnak hallgatnak-e rám ,bár a végem közeleg mégis gyorsan

Teljes bejegyzés »