Hol vagyok? Ja, megint a zsebébe tett. Nem hiszem el! Egyszer el fog hagyni!
De mégis hol vagyunk? Valamilyen járművön talán. Leült? Jaaaj, majdnem rám ült. Alig tudtam odébb csusszanni. Nem is magamtól, a jármű fékezett. Nem vigyáz rám. Nem is értem, miért nem a fején hord, miért a zsebében? Hiszen még a szép kerek cilinderjeimet is lecsiszoltatta. Nagyon szép a külsőm is. Igazán csinos, formás, dizájnos vagyok. A színem miatt sem panaszkodhat. Pláne, hogy Ő választotta. Miért is nem hord? Hiszen alig lát nélkülem. Na, mindegy, csak vegyen ki végre a kabát zsebéből! Naaaa hova csúszok? Nem megmondtam? Ajjjaj! Naaa, csak semmi pánik mindjárt észre vesz, és felvesz az ülésről! Ez nem igaz!!! Hát nem itt hagyott? Most mi lesz velem? Ez meg kicsoda? Hova visz engem? Miért ad át egy másik férfinak? Legalább ennek van szemüvege. Talán vissza ad a gazdámnak. Neki úgysem lennék jó, hiszen női keretem van. Megint utazom, de most egy táskában. Nahát! Egy nő végre felvett, és nagyon örül nekem! Jaaaj de jó! Talán Ő. mindig hordani fog. Teljesen passzolunk is egymáshoz.
Úgy tűnik haza érkeztem. Meg van az igazi gazdám. Na, megyünk aludni. Nagyon elfáradtam, kalandos napom volt.
Author: Pesa Anna Mária
Pesa Anna Mária 67 éves látássérült (aliglátó) nyugdíjas vagyok. Fiatal korom óta fejezem ki az érzelmeimet rímekben. Előszőr a bánatomat, majd később már az örömöket is sikerült ebben a formában kiönteni az emberek felé. Nagyon szeretem a gondolataimat versek és kis szösszenetek formájában megosztani. Minden napi apró kis szépségeket látván késztetést érzek arra, hogy rímekbe foglaljam őket. Nem segítettek tanárok, csupán a saját gondolataimat, élményeimet szeretném átadni az embereknek. Ezért is köszönöm a lehetőséget, hogy az Irodalmi Rádió szerkesztői, Zsoldos Árpád, és Adrienn, alkalmat adotak erre a lehetőségre.
Egy válasz
Nehéz lehet megtalálni valamit, ha az ember nem lát. Mostanában az én szemem is vacakol. Folyton könnyezik, bedagad, így elhomályosodik tőle az olvasó szemüvegem, meg mindig úgy nézek ki, mint ha sírnék. Az egész még áprilisban kezdődött kötőhártya gyulladással. Az már volt máskor is, persze azért, azonnal elmentem a gyógyszertárba, majd miután nem használt a szer, a házi orvoshoz, aki szemészetre utalt. A kötőhártyagyulladás elmúlt, nagyon örültem, hogy végre újra ki tudom festeni a szempillám és egy kis színt tenni a szemhéjamra, mikor is kiderült, hogy ezt már nem tehetem, mivel a könnyeim elmosták az egész szépészeti beavatkozást és az egyébként is gyenge, könnyező szememnek nem tesz jót, ha még festék is kerül bele. Állítólag allergiás. Egyáltalán nem vagyok biztos ebben a diagnónizban. Műkönnyet is használnom kell, mert állítólag száraz a szemem. Nem értem, hogy akkor hogy tud folyton könnyben úszni, na de mindegy, mert érdemi választ nem kapok.
Szeretettel: Rita