Mikor megláttam, ahogy túloldalt a kerítés mögül nézett,
nugátbarna drazsé szeme rögtön megigézett.
Bundája puszedlifehérje és mákszürkéje
délibábként úszott az ég tengetükrébe’.
Nem tudtam megállni, hogy ne menjek elébe
Mikor oda mentem, közelebb jött, s mancsát a kapun kidugta,
majd felé nyúló, vágytól égő karom megszagolta
Mangósárga naplementként sugárzott szép arca,
ahogy finom lágy érintésemtől mosolyra nyílt ajka.
Hátán, mint a szív gitárhúrján, úgy járt a kezem,
s múltam, jövőm nem volt közben, csakis jelenem.
Így lett az ég hirtelen áfonyakékké,
s az érzésre megállt, könnyű idő háromnegyed hétté
Mikor hazamentem, megfogadtam:
Meglátogatom még őt arrautamban. Ennek eleget téve
másnap arra mentem, s ismét időt szenteltem a foxi keverékre
Author: Farkas Norbert
Farkas Norbert vagyok, magyar irodalom és nyelvészet szakos egyetemi hallgató. A művészet életem jelentős hányadát végigkísérte, és több ágazatban volt szerencsém kipróbálni magam a néptánctól kezdve a színészeten át az amatőr dj-zésig. Az írással kapcsolatos ambícióm először 2018 nyarán lángolt fel bennem, kiélni pedig először 2020-ban nyílt alkalmam. Mint író, az alkotással határozott célom az emberek szórakoztatása és az olvasás, mint hobbi újranépszerűsítése.
