Minden évben kimegyünk a temetőbe,
Megnyugtatjuk a lelkünk, egy időre
Rendbe tesszük a sírt, kigyomlálunk körülötte,
Mécsest gyújtunk, Virágokat ültetünk a közepébe.
Elpakolunk, mindent rendben,
Imádkozunk, értük csendben.
Elmondjuk, hogy mi van velünk,
Hiányoznak mindig nekünk.
Emlékeink ránk zuhannak,
Sírjaink már rendben vannak.
Könnyes szemmel elköszönünk,
Jövőre, majd újra jövünk.
Author: Pesa Anna Mária
Pesa Anna Mária 67 éves látássérült (aliglátó) nyugdíjas vagyok. Fiatal korom óta fejezem ki az érzelmeimet rímekben. Előszőr a bánatomat, majd később már az örömöket is sikerült ebben a formában kiönteni az emberek felé. Nagyon szeretem a gondolataimat versek és kis szösszenetek formájában megosztani. Minden napi apró kis szépségeket látván késztetést érzek arra, hogy rímekbe foglaljam őket. Nem segítettek tanárok, csupán a saját gondolataimat, élményeimet szeretném átadni az embereknek. Ezért is köszönöm a lehetőséget, hogy az Irodalmi Rádió szerkesztői, Zsoldos Árpád, és Adrienn, alkalmat adotak erre a lehetőségre.
2 Responses
Sajnos annyira sötét a kép, hogy alig tudtam elolvasni a verset, ami most igazán aktuális.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita!
Bocsánat, a sö5ét felületért, de már sajnos a sötét alapon fehér betűt kell alkalmaznom az írásnál.
Üdvözlettel
Anna