Kis csomag zsebkendő

Rohangálós napom volt, és délutánra már azt se tudtam, hol áll a fejem. Emiatt aztán egyáltalán nem lepődtem meg, hogy hazafelé indultamban a rossz irányba tartó metrón találtam magam. Mérgelődve vártam a következő megállót, ahol aztán átszálltam a nekem megfelelő járatra. Végül is kevesebb mint negyed órát vesztegettem el így, de ez pont elég volt ahhoz, hogy lekéssem azt a villamost, amit el szerettem volna érni. Újabb percek teltek el a megállóban ácsorgással, aztán csikorogva befutott a következő szerelvény, amire a tömeggel együtt nagy nehezen én is felnyomakodtam, és megálltam az egyik ablaknál.

Nem mintha az elúszott időn bármi is múlt volna, de valamiért idegesített a gondolat, hogy a figyelmetlenségem miatt kicsivel később fogok hazaérkezni. Aztán ahogy a kapaszkodót szorongatva magamban mérgelődtem, a villamoskocsiban uralkodó zajok közepette hirtelen felfigyeltem egyetlen hangra: valaki szipogva beszélt, mintha a könnyeivel küszködne éppen. Oldalra pillantottam, és észrevettem, hogy a tőlem jobbra, egy felém forduló ülésen helyet foglaló fiatal nő a telefonjába magyaráz, és közben éppen feltúrja az ölében fekvő táskát. Nem tűnt zaklatottnak, inkább csak keserűnek, de egyértelműen sírt, ezért biztosra vettem, hogy zsebkendő után kutat.

Sohase szoktam idegeneket megszólítani, vagy akár csak megközelíteni. Inkább igyekszem távolságot tartani mindenkitől. De valamiért ebben a helyzetben úgy éreztem, hogy nem tehetek úgy, mintha nem látnám és hallanám ezt az ismeretlen nőt. A kezem szinte automatikusan csusszant be a kabátom zsebébe, és emelte ki az ott lapuló kis csomagnyi papírzsebkendőt. Mire tudatosult bennem, mit is csinálok, már zsebkendővel kínáltam az idegent. Nem szóltam, csak odatartottam a zsebkendőket, és vártam, hogy elvegye. Ő meglepetten felnézett rám, aztán halkan megköszönve elfogadta a felajánlásomat. Miután kivett egy papírzsebkendőt, a többit vissza akarta venni, de én megráztam a fejem, jelezve, hogy megtarthatja az egészet. Azt hiszem, próbáltam bátorítólag mosolyogni is, de nem vagyok benne biztos, hogy sikerült. Mindenesetre ezután gyorsan elkaptam a tekintetemet, mielőtt még bármelyikünk számára kínossá válna a jelenet.

Utazásom további részében szokás szerint a gondolataimba merültem, és egészen elkalandoztam. A könnyező nő legközelebb akkor jutott eszembe, amikor már hazafelé sétáltam a lakótelep házai között elterülő parkon át. Felötlött bennem hogy vajon ha én nem vagyok ott azon a járaton, akkor akadt-e volna más, aki zsebkendőt ad neki. Egyáltalán nem vettem volna biztosra. Ezzel meg is győztem magamat arról, hogy jobb volt így, mintha elértem volna a korábbi villamost.

Author: Barna Benedek

Lengyel Menyhért és Veres Péter szülővárosában nőttem fel, a csodás világokat és különös figurákat felvonultató történetek bűvöletében. Idővel magam is elkezdtem ilyeneket kitalálni, a sztorik egy része pedig végül betűk és szóközök halmazaként egy lapon vagy fájlban végezte. Eleinte az ötleteimből többnyire rövidebb-hosszabb novellákat farigcsáltam – illetve néhanapján, ha az ihlet úgy hozta, megformáltam egy-egy versfélét is –, aztán a közelmúltban úgy döntöttem, hogy ideje nagyobb lélegzetű alkotásokba vágni a fejszét. A témát, műfajt, és hangulatot illetően szeretek kísérletezni. Terveimet pedig nem is számolom. Sokáig nem kerestem igazán a lehetőségeket a publikálásra, csak az utóbbi időben kezdtem ezzel foglalkozni, nagy örömömre nem is eredménytelenül. Egyik első hosszabb munkám, a „Mesélj még, Rémusz bácsi!” című mesegyűjtemény az Irodalmi Rádió gondozásában jelent meg 2024-ben. A kiadó felületén olvasható szerzeményeimen kívül pedig időközben néhány rövid írásom nyomtatásban is megjelent: – „A gödör” című novella a „Cirkusz a moziban” antológiában (Irodalmi Rádió, 2023) – „A kivételes nap” című vers a „Szerelmemnek Bálint-napra 2024” antológiában (Irodalmi Rádió, 2024) – „A minden kívánságot teljesítő gép” című mese a „Szitakötő” folyóirat 65. (2024/1.) számában; online is elérhető: https://ligetmuhely.com/szitakoto/barna-benedek-a-minden-kivansagot-teljesito-gep/ – A „Miért ment szabadságra a Húsvéti Nyúl?” című novella a „Mit rejt az üde függöny?” antológiában (Irodalmi Rádió,...