Először ijedten vettem őt észre,
na nem azért, mert féltem volna tőle,
inkább aggódva érte attól tartottam,
hogy beszorult a feje a kerítésrésbe
Ezért léptem sietve mellé,
ám épp mikor odaértem, kiderült,
segítségre nem volt szüksége, csak családja
hazaértét nézte hűen vágyakozva.
Amint odaértem, fejét behúzta,
ezzel a félelem nehéz kövétől
szívem, lelkem megszabadította.
–Ha már így találkoztunk, megengedsz
egy simit, kiskutya?
Karom felé nyújtottam,
mire megszagolt óvatosan,
fülét megvakartam majd arcát
megsimítottam.
Ekkor arca
s Worcester szeme
aranyként csillant fel
az omlettsárga napba’
Ahogy simogattam szotyibarna
-tökmagfekete-cipóbarna
trikolor bundáját, pár másodpercre,
jelezve, hogy rövid idő alatt elértem bizalmát,
csuklóhajlatomon lelte párnáját
Ezután kedvenc játékát is odahozta,
nem azért, hogy eldobjam, hanem,
hogy azt szívébe fogadásom jeléül
velem megossza.
S miután azt látótávba elém letette,
felugrott a kerítés magasítójára,
s kihajolva buksiját vállamra helyezte,
majd két mellső lábával karom keresztezte
Telt az idő, s az ebéd közeledtével tovább kellett menni,
a kutyus azonban nem akart még engem elengedni.
Ott maradtam hát még egy negyedórát
dédelgetni a kedves Tervueren belgajuhászt
Ígéretet téve, hogy máskor is útba ejtem,
s megszeretgetem, hálásan tértem haza,
hogy e különleges, családcentrikus, energikus
és hűséges fajtát megismerhettem.
Másnap aztán útban a boltba
ismét arra mentem
s az imádnivaló ebet
megdédelgettem
Author: Farkas Norbert
Farkas Martin Norbert vagyok, magyar irodalom és nyelvészet szakos egyetemi hallgató. A művészet életem jelentős hányadát végigkísérte, és több ágazatban volt szerencsém kipróbálni magam a néptánctól kezdve a színészeten át az amatőr dj-zésig. Az írással kapcsolatos ambícióm először 2018 nyarán lángolt fel bennem, kiélni pedig először 2020-ban nyílt alkalmam. Mint író, az alkotással határozott célom az emberek szórakoztatása és az olvasás, mint hobbi újranépszerűsítése.
