2021. június 17.
Kellemesen enyhe, szellős rántottpontysárga nyári este volt, mikor szűk családi körben sétáltunk a Balatonparton egy jót
A krizokolla színű víz felszínén hirtelen bugyborékolás hallatszott. Odanéztem, és egy Raffaellogolyó alakú vízcseppet láttam röptében
Ezután hallottam, ahogy fagylaltgombócokat rajzolva annak felszínére szaporán a vizet csapkodja s közelít a partvonalra
Lendülettel ki is ugrott a stégre, az ott napozók örömére, miután borzolt egyet, sokan célba is vették, meg is simizhették, ám hamar visszaugrott a vízbe
Ahogy haladtunk a parton, látva, hogy a stég feletti kő mögül néz ránk szugerálva, és megcsillan a napban kürtőskalács bundája s szeme halászlébarnája, magával ragadott csábítása
Húgom is jött utánam, s felé fordultam:
–Nézd, egy kiskutya! Labrador! Ajándékba hozott nekünk botot.–Jajj de aranyos!- szólt hugi, majd felé nyúltunk, ő kezünk megszaglászta, mi pedig dédelgetni kezdtük
Ő szüntelen csóvált, nyaldosott, bújt szeretetteljest karhajlatunkba, látszott, hogy arany szíve örül, és lelke fényre derül, hogy e szép estét és annak későbbi emlékét még szebbé varázsolhatta
A önfeledt boldog idő, mit töltöttünk az ebbel, formaegyes pilótaként száguldott el. Az utolsó simi mozzanatával aranybilétájára tekintettem, majd búcsúzóul így szóltam:
–Fahéj drága, remélem lesz még lehetőségünk a találkozásra
Author: Farkas Norbert
Farkas Martin Norbert vagyok, magyar irodalom és nyelvészet szakos egyetemi hallgató. A művészet életem jelentős hányadát végigkísérte, és több ágazatban volt szerencsém kipróbálni magam a néptánctól kezdve a színészeten át az amatőr dj-zésig. Az írással kapcsolatos ambícióm először 2018 nyarán lángolt fel bennem, kiélni pedig először 2020-ban nyílt alkalmam. Mint író, az alkotással határozott célom az emberek szórakoztatása és az olvasás, mint hobbi újranépszerűsítése.
