2020. május 28-at írtunk. S örömére annak, hogy még végetért egy hosszú online oktatásbeli nap, s végre (igaz korlátozottan), de ki lehetett mozdulni, megtettem, s némi nasiért a boltba elmentem, hogy azzal és egy jó filmmel vagy sorozattal az akkori helyzetet amennyire csak lehet feledjem
Ahogy haladtam, hosszú idő után először éreztem friss oxigént orromban, hűsítő szelet arcomon s életerőt magamban. Ez akkor maga volt a gyönyör. Ezt megkoronázandó pedig a gazdája nyomában való tempós gyaloglás fáradalmában odajött hozzám egy bárányszőrű olivafekete kis pamacs, egy uszkár.
Akkor még panelgyerek voltam, így ritkán merülhettem el önfeledten az alkalomban, hogy bárminemű kutya bármilyen időtávba a karom alá kerül. Puha göndörkés bundája mintha maga lett volna a Jóisten áldása, maga volt a megvilágosodás guinnessbarna szeme ragyogása
Ahogy simogattam hátát, először karomnak döntötte homlokát majd bújva csuklómra tette nyakát. Ekképp búcsúzott, majd szelte tovább az utat gazdája után, s én csak néztem utána olvadozván. Meg némi fáziskéséssel feltűnt az is, mily kiváló módon emeli ki szépségét a szamócavörös csipkés kendő
S minő szerencse ért, hogy miután elköltöztünk városból kertvárosi részbe, lévén, hogy házunk előtt gazdájával gyakran járt, s jár most is újra és újra nyílik alkalom a kiskutya megszeretgetésére, sőt mi több, azóta a mi kutyánkban is rálelt egy játszótársra, jó barátra.
Author: Farkas Norbert
Farkas Martin Norbert vagyok, magyar irodalom és nyelvészet szakos egyetemi hallgató. A művészet életem jelentős hányadát végigkísérte, és több ágazatban volt szerencsém kipróbálni magam a néptánctól kezdve a színészeten át az amatőr dj-zésig. Az írással kapcsolatos ambícióm először 2018 nyarán lángolt fel bennem, kiélni pedig először 2020-ban nyílt alkalmam. Mint író, az alkotással határozott célom az emberek szórakoztatása és az olvasás, mint hobbi újranépszerűsítése.
