Váltságáldozat

                        

    Váltságáldozat

 

Áldozatok vagyunk mindannyian,

a világ bűne ejtett rajtunk sebet!

Erőszak szenvedők vagy erőszakot tevők,

sebeket ejtők vagy sebeket szenvedők!

Mind, áldozat vagyunk e világban,

az igazságtalanság forgatagában!

 

Sértve vagy sértést mondva,

bántva vagy bántást okozva!

Mindennek e világ a hadszíntere!

Bárhová tartozol, ostrom alatt állsz,

e világ fejedelme bűnbe burkolva

oltja lelkedbe a halált!

 

Kietlen a táj, puszta az ember szív!

Az is áldozat, ki kegyelmet nem kér!

Lehet-e valaki oly áldozat,

ki életét adva megment másokat?

Hogy tehetné ezt, ha közülünk való?

Oly vétekben élve, mint ezerszer millió!

 

De ha lenne valaki mentes e világtól,

maga a Szeretet, mely teljes igazságtól!

Levehetné rólunk a bűnök terhét,

mit ránk rakott e világ: a Halál köpenyét!

Eltörölve minden igazságtalanságot,

áldozatként halva, s szerezni váltságot!

 

Mert ha átvállalná minden szenvedésünk,

mely a bűnök miatt súlyt ránk, halált hozva nékünk,

gyalázatát hordva az egész világnak,

szenvedését tűrve nyomorúságának.

Halálával átnyúlhatna időn és téren,

hogy megváltása szabad életet érjen!

 

Emberi szív kigondolhat hasonló váltságot.

Igy még nincs menekvés gonosz fogságából!

Kell valami plusz, hogy ne maradjunk bűnben,

Ki megváltást remél, ne csak Földön éljen!

Isten bolondsága bölcsebb embereknél!

Időn s téren túlra ez hoz csak menekvést:

 

Lenyúlt a magasból Isten szeretete!

Ki nem e világból van, olyat küldött ide!

Mégis hasonlít ránk, mert mindent elszenvedett,

Istenképűségét miattunk letevett!

Hatalma lett volna ítéletet hozni,

de szeretettel jött, áldozatként halni!

 

Vére elfedező igazságtalanságra,

ezzel került a bűn megbocsájtásába!

Halálakor lement Pokolnak bugyrába,

ott tett ítéletet minden gonoszságra!

Dicsőséggel ment fel Atyai házába!

Örökké élhetünk feltámadásában!

 

Mert Ő Isten Fia, Jézus!

Nevére meghajol minden térd!

Megtette a Pokol, s majd az egész mindenség!

Ha valaki nem hisz, az is meghajol!

Kegyelme ideje lejár, s megretten a föld

mikor visszajön ítélni, mellyel igazságot hoz!

 

 

A vers megjelent a fent látható könyv antológiában, és a Szavak hullámain c. ingyenesen letölthető elektronikus antológiában, több versemmel együtt.

https://mek.oszk.hu/24900/24932/24932.pdf

 

Németh Tiborné Sára
Author: Németh Tiborné Sára

Székesfehérváron születtem, 1969-ben, Petővári Magdolna néven. Már hosszú ideje Budapesten lakom. Verseket a 30-as éveim végén kezdtem el írni egy különös élmény hatására. Verseim elsősorban istenközpontúak, de fő jellemzőjüknek tömörségüket, lényegre törő megfogalmazásukat vélem. Nyilvánosságra hozatalukat 2022 őszén kezdtem el, több antológiába is bekerülve sikeresen. (Előfordult, hogy Németh Tiborné, vagy csak Sára néven jelent meg versem) Alkotói nevem: Németh Tiborné Sára 06-70-3797292 https://moly.hu/tagok/sara_versei https://www.facebook.com/profile.php?id=61551675599462

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Két tokaji tájkép

Rákönyökölök a tokaji Erzsébet híd korlátjára és gyönyörködöm a tájban. Velem szemben a Bodrog, jobbról pedig a Tisza fut sietve. Bodrogközt úgy fogják közre ilyenkor

Teljes bejegyzés »

Ki vagyok én?

  Ha kérded, tőlem ki vagyok én? Nem tudok felelni rá, Nem én. De gyere közelebb! Ülj ide az ölembe! Nézz a szemembe mélyen! A

Teljes bejegyzés »

Virágzó tavasz

A vadszilvafa reggel matt flitterekkel szórja tele a tavaszi kabátokat. Aranyvessző ragyogása borítja be a zöldellő sétányokat és parkokat.   Puhára bélelt bakancsok kitaposták már

Teljes bejegyzés »

Holnap

Holnap lesz a legeslegjobb napom, Hiszen majd szülinapot ünneplünk. Egy szép virág az én ajándékom, És anya annak majd igazán örül. A boltos szerint különleges…

Teljes bejegyzés »

Száz éve

Éppen száz éve állok itt. Éppen száz éve nézek át zöldellő rétek, virágzó dombtetők felett. A kótyagos ősz szomorkás színekbe öltöztette a környező tájat, s

Teljes bejegyzés »

Bármikor

Bármikor   Útjaim fel, S alá mint; Szemem, egyszer az utcáról, Utána a buszról tekint. Koszos a város, Külvárosa füstös; De a jövő még mindig…

Teljes bejegyzés »