VAJON GONDOLSZ-E…
Vajon őriz-e rólam szíved emlékeket,
vagy mindent odadobtál az enyészetnek ?
Arcom,alakom,hangom,felidézed-e még,
gondolsz-e szerelmünkre,vagy elfeledtél ?
Gondolsz-e a súgott szerelmes szavakra,
mit nem untunk,pedig elmúlt éjjel egy óra ?
Eszedbe jut-e a kínzó vágyakozás,
mely felperzselt minden gondolkodást ?
Hiányzik-e csókom,szenvedélyem,
feledted-e őrjítő buja közelségem ?
Vágyod-e még szerelmes érintésem,
eszedbe jut-e még boldog nevetésem ?
Vajon eszedbe jut-e közös játékunk,
eszedbe jutok-e,ha hallod dalunk ?
Hosszú beszélgetéseink hiányoznak-e,
Vagy van már más’ki lépett helyembe ?
Miért,s kitől kérdem nem tudom.
Hisz az idő elmosta már a bánatom.
Már nem fáj a gondolat,az emlékezés,
csak egy kicsit,még nem jő a feledés.
Még néha utánad hevesen vágyódom,
néha nálad,hozzád jár a gondolatom.
Néha szomjazom csókod,érzem illatod,
néha hallom suttogó szerelmes hangod.
Már nem fáj a gondolat,az emlékezés,
csak jóleső szomorúság a felidézés.
Jól esik képzeletben ott lenni tenálad,
így boldogságom múlása megállhat.
ÉDES M. (Zimányi Márti)
Author: Zimányi Márti & ÉDES M.
Végtelen boldogsággal tölt el, hogy e közösségnek tagja lehetek. Zimányi Márti alias ÉDES M. vagyok, az idősebb korosztályhoz tartozom. Hosszú lenne leírni mi mindennel foglalkoztam, a szó szoros értelmében az élet volt a tanítómesterem. Kezdetben írói néven,ÉDES M. utóbb a születési nevem hozzáadásával jelennek meg az írásaim. Pár hónapja verseket, novellákat írok. Jellemzően az érzelemvilágom inspirál, de gyakran képzeletem szüli az írásaimat. Úgy érzem végre megtaláltam, amit kerestem. Az írásban leltem magamra, ebben tudok kiteljesedni. Kedvenc idézetem : “Olyanok vagyunk, mint a könyvek. A legtöbb ember csak a borítót látja. Néhány ember csak a bevezetőt olvassa el. Sok ember hisz a kritikusoknak. És csak egy-két ember lesz, aki ismeri a tartalmat.” (Émile Zola)
