A Bálint napi antológiába küldött egyik versem Várni Nem szeretek várakozni, de néha elkerülhetetlen Addig is rád gondolok mi volt mi van mi lehetne Emlékszem szinte mindenre de csak a szépet idézem fel Egyiket a másik után ez is volt, meg az is Itt és amarra is Megjössz végre elszalad a sok emlék Fáradt vagy boldogtalan Pedig benned is megvan az a sok szép emlék Legközelebb te várj rám hogy neked is szép legyen minden, ami volt ami lehet még Torma István
Author: Torma István
1947. ápr. 13-án születtem Újpesten, most már 26. éve Borsodban élek, Kazincbarcikán. Itt is van családom, és Budapesten, környékén is. Ott két lányom van, felnőttek, a nagyobbiknak 2 lány unokája, huszonévesek. Bár kamasz koromban már írtam verseket, de műszaki pályára készültem. Kutatóintézetekben dolgoztam, kísérleti fizikával, majd műszertervezéssel, majd egyre inkább számítástechnikával foglalkoztam. Évtizedekig számítógép programokat írtam egészen nyugdíjas korom környékéig, egy pár évig még nyugdíjasként is. Visszatérve: Írtam verseket, de elégettem, majd fotóművésznek készültem, a Budapesti Tavaszi Fesztivál fotópályázatán a legjobb klasszikus portré díjat nyertem, de mindent elégettem. 26 évig írtam a fióknak, ez idő alatt senkitől semmilyen segítséget, biztatást nem kaptam. Az elmúlt években viszont már körülbelül 70 írásom jelent meg, már nem számolom. Havonta jelenek meg a Kalamáris és a Litera-Túra irodalmi oldalakon. A SzövetIrodalomban, egyik hónapban a 116 írás közül elnyertem a legjobb írás címet. Másfél év alatt három könyvem jelent meg, az Örökmozgó c., a Remittenda c. és most a Okosak, szépek. Verseket is írtam, a feltörő érzelem íratta velem, de 20 évig senkinek nem mutattam. Egyik versem, a Néha… több, mint sikert aratott, a videóját már több mint 1000-en látták. Szerkesztőm bátorított, hogy írjak, mert jók, közli is mindig. Öt antológiában szerepel írásom, versem, még...