HIÁNYÉRZET

Magda a szokásosnál is korábban ébredt,egy remekül átaludt éj után.Végig aludta,tán álmodta is az éjszakát.Jót tett neki a barátaival töltött előző 2 nap.Szünni nem akaró lelki fájdalmát feledésbe próbálja fojtani.Fáradhatatlanul a társaságot,az élet napos oldalát keresi.Pedig már nem fiatal.Elszálltak felette az évek tragédiákkal,
nehézségekkel,apró örömökkel,néha kis boldogsággal.

A sors furcsa kegyetlen játékot űzött vele.Míg mások a békés csendes elmúlás gondolatával barátkoznak,neki más lapokat osztott.Útjába állította a halálos szerelmet.Volt szerelmes, életében többször is.Szíve hamar lángra lobbant,a lelkesedés,a kalandvágy űzte,vitte előre.Kudarcra itélt házasságai megviselték,kiégett, érzelmei kihűltek.Igazán sosem volt boldog.Némi kárpótlást a gyermekével megélt évek jelentettek,de egyben élete legnagyobb tragédiáját is.Felnőtt lánya súlyos betegségben,az életéért
folytatott nehéz küzdelemben csatát vesztett,szebb világba költözött.Ez teljesen összetörte.Érdektelenné vált a világ számára.Befeléfordult,elzárkózott minden társas kapcsolattól.Lassan kezdte megszeretni magányát.
Felismerte az egyedüllét előnyeit, büszkén vállalta,erősnek érezte magát.Úgy tünt szomorúságában, szürkeségében megtalálta a túléléshez a boldogulást.
Csendes évek következtek,Magdára erőltetve az elégedettség látszatát.De a csendes nyugalom alatt,már izzott,kitörni készült a vulkán.

És akkor berobbant életébe Gábor,aFérfi,a Szerelem.Mindent elsöprő,felemésztő,boldog boldogtalanságával,végzetével.
Csak pár hónapig tartott,de perzselt,belé égett.Más volt,mint fiatalon.Szenvedélyesebb,mélyebb,lelket érintőbb.Tudta nem fog örökké tartani,ajándékként fogadta a sorstól. Érezte,tudta,hogy nincs olyan szerelem,ami két megrögzött, magánéletéhez ragaszkodó idősebb embert’sokáig egymás mellett tartana.Mégis ! A szakítás padlóra küldte.
Valójában nem is volt szakítás.Gábor egy meghitt együttlét után,minden magyarázat,búcsú nélkül felszívódott.
És Magda ezen nem tudja túltenni fájdalmát.
Megalázottnak,becsapottnak,megcsaltnak érzi magát.Nem érti, nem tudja miért így,miért ilyen hirtelen.Iszonyú nagyot csalódott.A szerelem elvesztése is fájdalmas,de ez a megalázó körülmény’elviselhetetlen.Már két hónapja emészti magát.Éjjel,nappal gondolata e körül forog.
Észrevette,hogy a társaságban eltöltött idő jótékonyan tereli,formálja gondolatait.

És egy nap megtörtént a csoda !
Jókedvűen kipihenten,olyan jól vagyok a bőrömben hangulatban ébredt, bekapcsolta kedvenc zene csatornáját,és a szabadság szerelmes érzésével belebámult a tükörbe.Nyelvet öltött annak a hülye libának,aki napokkal ezelőtt visszabámult rá.Mintha kicserélték volna, frissnek,
gondtalannak érezte magát.Eszébe jutottak a barátokkal töltött vidám órák,a tervek egy nagy utazásra,és elkezdett fényesedni a jövő.Ledobta magáról a bánat köpenyét

Ám estefelé nyugtalanság vett rajta erőt.Olyan lelkiismeret furdalás féle.Hiányérzete volt.Csodálkozva idézte fel az egész napot.Elfelejtett Gáborra gondolni ! Elmosolyodott.
Érezte;szíve felszabadult.A tükör elé állt,és odaszólt annak a boldog büszke nőnek : Meggyógyultam, kigyógyultam !
Hála neked Istenem !

ÉDES M. (Zimányi Márti)

Zimányi Márti & ÉDES M.
Author: Zimányi Márti & ÉDES M.

Végtelen boldogsággal tölt el, hogy e közösségnek tagja lehetek. Zimányi Márti alias ÉDES M. vagyok, az idősebb korosztályhoz tartozom. Hosszú lenne leírni mi mindennel foglalkoztam, a szó szoros értelmében az élet volt a tanítómesterem. Kezdetben írói néven,ÉDES M. utóbb a születési nevem hozzáadásával jelennek meg az írásaim. Pár hónapja verseket, novellákat írok. Jellemzően az érzelemvilágom inspirál, de gyakran képzeletem szüli az írásaimat. Úgy érzem végre megtaláltam, amit kerestem. Az írásban leltem magamra, ebben tudok kiteljesedni. Kedvenc idézetem : “Olyanok vagyunk, mint a könyvek. A legtöbb ember csak a borítót látja. Néhány ember csak a bevezetőt olvassa el. Sok ember hisz a kritikusoknak. És csak egy-két ember lesz, aki ismeri a tartalmat.” (Émile Zola)

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A Kedveshez

Nélküled árva vagyok, Helyem e világon nem találom. Melletted nyugalomra lelnék, Lábaidnál heverve megpihennék. Égő ajkam kínzó szomját, Mézízű ajkad hűsén oltván, Másra már nem is

Teljes bejegyzés »
Prózák
Csatlós Melinda

Mikor a Tázló befagyott

Béke és csend övezi a tájat, s talán így karácsony felé nincs is nagyobb ajándék, mint mikor az égből hulló fehérség egy végtelen takaróként borít

Teljes bejegyzés »

Pajzsod

Pajzsod   Eléd állok, búj mögém, Hogy testem pajzsod legyen, Hátha inkább köt belém, Gyalázzon, küzdjön velem!   Verjen, üssön, rajta hát! Másik orcám is

Teljes bejegyzés »

A lapát

Egy elvetemült gondolattól vezérelve hajnalban indultunk útnak. Jó meleg autónkban hol énekelve, hol viccelődve haladunk a jégtől fagyos úton. Mindig tréfás JPS-em borsot törve az

Teljes bejegyzés »

Reggeli csend Ma minden olyan hallgatag, mintha nem kelt volna fel a Nap. Alig jár ember a városon, madár se szól az ágakon. Mintha nem

Teljes bejegyzés »

Én mindig várlak Akkor is, hogyha nem akarlak, mert zárva már minden ablak, állok némán az éjszakában, és reszketek láthatatlan lázban. Akkor is, ha többé

Teljes bejegyzés »