Miért jutsz eszembe, ha reggel
A kelő nappal felkelek,
Miért a te neveddel
Indulnak a reggelek?
Hisz vannak szebbek, okosabbak,
Kikkel időmet tölthetem,
De nincsenek nálad jobbak,
Gondoskodóbb emberek.
Néha terhes az aggódásod,
És hogy a rendet szereted.
Én meg a káoszon átlátok,
De nem vitatkozom veled.
Középen majd megegyezünk,
Néha rumli lesz, néha rend.
Néha kicsit külön leszünk,
Aztán mégiscsak veled.
Én a sík vidéket járom majd,
Te meg a hegyeket.
Azért mégis a párom vagy,
S én a párod neked.
Author: Kertész Vali
Kertész Vali vagyok 64 éves és kezdő író. Két ével ezelőtt jelent meg első novellám, a Kendvenc ételem története című antológiában Búcsú címmel. Azóta két újabb novellám és két versem jelent meg, valamint három megzenésített versem, és egy kisregényem Végzetes vasárnap címmel. Eddig a családdal, az anyagiak előteremtésével voltam elfoglalva, most végre eljutottam az önmegvalósításhoz. Remélem, maradt még rá időm. Nem fantázialényekkel, hanem valódi hús-vér emberekkel foglalkozom, szereplőim akár lehetnének a szomszédaim vagy a barátaim is, de természetesen kitalált személyek. A mában, vagy a közelmúltban élnek. Mégis érdekesek lehetnek az olvasó számára. Szándékaim szerint van bennük valami, ami az átlagtól eltérő, a történetük általában keserédes.
Egy válasz
„Én a sík vidéket járom majd,
Te meg a hegyeket.
Azért mégis a párom vagy,
S én a párod neked.”
Nem vagyunk egyformák, de ha alkalmazkodni tudunk, akkor sikerül áthidalni a különbözőségeket.
Szeretettel: Rita