Nélküled Távol vagy nem látlak nem integetünk nem mosolygunk egymásra Nem érzem tavaszi leheleted bőröd illatát, selymét hajad lágyságát Nem vagy itt nem ölelsz nem érzem tested melegét vágyad szorítását Elfelejthetem meleg kezed tenyered puhaságát? Lopott csókodat a számra? Ahogy ölembe ültél és átöleltük egymást? Merre lehetsz? Mit csinálhatsz? Kit szeretsz mostanában? És boldog vagy-e vele? Velem az voltál én is kimondhatatlanul Miért kell minden jónak elmúlni? Bár ne most hanem újra akkor lenne… Torma István
Author: Torma István
1947. ápr. 13-án születtem Újpesten, most már 26. éve Borsodban élek, Kazincbarcikán. Itt is van családom, és Budapesten, környékén is. Ott két lányom van, felnőttek, a nagyobbiknak 2 lány unokája, huszonévesek. Bár kamasz koromban már írtam verseket, de műszaki pályára készültem. Kutatóintézetekben dolgoztam, kísérleti fizikával, majd műszertervezéssel, majd egyre inkább számítástechnikával foglalkoztam. Évtizedekig számítógép programokat írtam egészen nyugdíjas korom környékéig, egy pár évig még nyugdíjasként is. Visszatérve: Írtam verseket, de elégettem, majd fotóművésznek készültem, a Budapesti Tavaszi Fesztivál fotópályázatán a legjobb klasszikus portré díjat nyertem, de mindent elégettem. 26 évig írtam a fióknak, ez idő alatt senkitől semmilyen segítséget, biztatást nem kaptam. Az elmúlt években viszont már körülbelül 70 írásom jelent meg, már nem számolom. Havonta jelenek meg a Kalamáris és a Litera-Túra irodalmi oldalakon. A SzövetIrodalomban, egyik hónapban a 116 írás közül elnyertem a legjobb írás címet. Másfél év alatt három könyvem jelent meg, az Örökmozgó c., a Remittenda c. és most a Okosak, szépek. Verseket is írtam, a feltörő érzelem íratta velem, de 20 évig senkinek nem mutattam. Egyik versem, a Néha… több, mint sikert aratott, a videóját már több mint 1000-en látták. Szerkesztőm bátorított, hogy írjak, mert jók, közli is mindig. Öt antológiában szerepel írásom, versem, még...
Egy válasz
„Miért kell minden jónak elmúlni?” Örök kérdés marad. Viszont a rossz is elmúlik, mert minden elmúlik egyszer. Vannak, akik képesek azt mondani, hogy mindig a jók mennek el (mármint, meghalnak), ami szintén nem igaz, mert mindenki meghal egyszer.
Szeretettel: Rita