Csendem

Nem értik meg hallgatásom
pedig egyszerű oka van.
A szavak nekik beszédre virágoznak,
nekem a lelkemre nyílnak halkan.

Bennt maradnak méllyen
s gyújtanak ott lámpafényt,
hogy tollamból áradjanak szét
írásos emlékként.

Nem értik meg magányom,
hogy miért jó bezárva?
Az én világom itt van
a képzeletemre bízva.

Ha karcolja tollam
a hófehér papírt,
Oly helyen járhatok
mit elme elgondolni csak bírt.

Nem értik még lelkem
miként szárnyal.
De talán egyszer olvassák,
s átadják hangos szavakkal.

Különc vagyok?
Lehet.Nekik csak egy árnyék.
De nekem itt kápráztatón színes
minden belső kép.

Ne ítéljetek el azért,
mert csendes vagyok.
Sokszor a csendben születnek
a legőszintébb szavalatok.

Author: Tóth Mónika

Kedves Olvasók! Tóth Mónika vagyok Bács-Kiskun megyéből. Az írás és a versek mindig is fontos szerepet játszottak az életemben, gyerekkorom óta meghatározóak számomra. A versek világában találom meg azt a kifejezési formát, amellyel a legjobban tudom átadni érzéseimet és gondolataimat. Magam is írok verseket, de emellett nagy örömmel mondom fel más költők műveit is versklip formájában. Számomra ez a módja, hogy megosszam a szavakat és az érzelmeket, amelyek mások szívét is megérinthetik. Köszönöm a lehetőséget, hogy része lehetek ennek az alkotói közösségnek, és várom az együttműködést, a közös inspirációt, amely remélem mindannyiunk számára gazdagító lehet.