Napfényszonett

A mélybe nem jut le tiszta fény,
Sötét folyosók végtelenje,
Életünk borús útvesztője,
Ahol mindenki homályban él.

Nem találom sehol a reményt,
Boldogságom épp ott szárnyal el,
Ő elhiteti, én elhiszem,
Sűrű köd száll szemeim elé.

Csak képzeletünk játszik velünk,
A burok talán áttörhető.
Add vissza régi fényünk nekünk!

Testembe visszatér az erő,
Szívem gondtalanul elrepül.
Van még számunkra egy szebb jövő.

Bekerült a 2025-ös Diákantológiába.

2025. 01. 23.

Ferencz-Csibi Kata
Author: Ferencz-Csibi Kata

Megtiszteltetés, hogy részese lehetek az Irodalmi Rádió közösségének! Ferencz- Csibi Kata vagyok, de magánéletem és az írásaim szétválasztása érdekében írói álnéven publikálom műveim. F. Tatjana néven vagyok jelen több portálon is. 2008-ban születtem Szombathelyen. Nagyjából 6 éve írok verseket, de csak egy-két éve foglalkozom vele komolyabban. Egészen addig nem gondoltam különösebben nagy tehetségként az írásra, amíg nem találkoztam olyan emberekkel, akik igen. Onnéttól kezdve nem volt megállás, és az önkifejezés legjobb formáját találtam meg a versírásban. Így jöttek a pályázatok, szavalóversenyek. Így tartok most itt, és remélem még tovább juthatok. Verseimmel ki akarom adni magamból azt, amit szavakban nem tudok, de rímekben igen. Magány, harag, csalódottság, szorongás. Ezek mind olyan érzelmek, amikről beszélni nehéz, de egy toll és papír társaságában könnyebb. Az, hogy most itt lehetek, azt bizonyítja nekem, hogy megéri aktívan csinálni azt, amit szeretsz. Az Irodalmi Rádió 2025-ös Diákantológiájában megjelent Napfényszonett c. versem. Verseim elérhetőek Instagram és facebook oldalamon is

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A mezőn sétálva

A mezőn sétálva (ViLLaneLLE)   Mezítláb sétálok a harmatgyöngyös fűben, Arcomat a szellő kedvesen simogatja, Talpam elmerül a pitypang bársonyos kelyhében.   Felettem a végtelen

Teljes bejegyzés »

Mélyszegénység

Mélyszegénység   A mélyszegénység sötét fogságában Gyötrődnek sokan szerte a világban. Nem vágynak kincsre, mesés palotára, Csak ételre a család asztalára.   Aprópénzt számolnak reszkető

Teljes bejegyzés »

Búcsú nélkül mentél el

Búcsú nélkül mentél el A viharok vad szeszélye, Földi ruhád nem kímélte. Zabolátlan éles karma, Ronggyá tépte, szétszaggatta. Az ifjú hév, mely úgy hajtott, Megfáradva

Teljes bejegyzés »

Örömmel élni

Örömmel élni Édenkert az életem. A kezemben egy alma mosolyra fakad, Megérint egy csoda, a szelíd öröm a lelkemből ki nem apad. Nincs palotám, kincsem,

Teljes bejegyzés »

Fény és árnyék

Éji árnyak karja átölel, Hívásomra csak a szél felel. Hegyeken repkedő félelem Lök szakadékba reményeket. Testem-lelkem meleg szóra vágy, Körbevon kenyérillatú láng, Lobog, áttáncol az

Teljes bejegyzés »

Délibáb

Pcsolinszky Kitty Délibáb   Lángoló kandallónál vacogva, sőt dermedten ülök. Szendergek, hallgatom, szerintük folyton mindent s mindenkit gyűlölök.   A szégyenek mellett éhezve keltem! És

Teljes bejegyzés »