Napfényszonett

A mélybe nem jut le tiszta fény,
Sötét folyosók végtelenje,
Életünk borús útvesztője,
Ahol mindenki homályban él.

Nem találom sehol a reményt,
Boldogságom épp ott szárnyal el,
Ő elhiteti, én elhiszem,
Sűrű köd száll szemeim elé.

Csak képzeletünk játszik velünk,
A burok talán áttörhető.
Add vissza régi fényünk nekünk!

Testembe visszatér az erő,
Szívem gondtalanul elrepül.
Van még számunkra egy szebb jövő.

Bekerült a 2025-ös Diákantológiába.

2025. 01. 23.

Ferencz-Csibi Kata
Author: Ferencz-Csibi Kata

Megtiszteltetés, hogy részese lehetek az Irodalmi Rádió közösségének! Ferencz- Csibi Kata vagyok, de magánéletem és az írásaim szétválasztása érdekében írói álnéven publikálom műveim. F. Tatjana néven vagyok jelen több portálon is. 2008-ban születtem Szombathelyen. Nagyjából 6 éve írok verseket, de csak egy-két éve foglalkozom vele komolyabban. Egészen addig nem gondoltam különösebben nagy tehetségként az írásra, amíg nem találkoztam olyan emberekkel, akik igen. Onnéttól kezdve nem volt megállás, és az önkifejezés legjobb formáját találtam meg a versírásban. Így jöttek a pályázatok, szavalóversenyek. Így tartok most itt, és remélem még tovább juthatok. Verseimmel ki akarom adni magamból azt, amit szavakban nem tudok, de rímekben igen. Magány, harag, csalódottság, szorongás. Ezek mind olyan érzelmek, amikről beszélni nehéz, de egy toll és papír társaságában könnyebb. Az, hogy most itt lehetek, azt bizonyítja nekem, hogy megéri aktívan csinálni azt, amit szeretsz. Az Irodalmi Rádió 2025-ös Diákantológiájában megjelent Napfényszonett c. versem. Verseim elérhetőek Instagram és facebook oldalamon is

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Vágy

Vágy   Az olthatatlan tüzet, Fellángolásnak hisszük; Néha egy életre is, Szívünkbe tesszük. Van, mikor örömet okoz, S annak nincsen határ; De ha kellemetlenül ér,

Teljes bejegyzés »

Ellenség

Hanyatló testem minden gyengesége te vagy. A perc, amely órákká érve korbáccsal kergeti elmém fürgeségét, a homokba. Oda rajzolja az ő gyermekét, kit ifjan fa

Teljes bejegyzés »
Versek
Halászné Magyar Márta

Megfáradt mozdony

    Halászné Magyar Márta Megfáradt mozdony Olyan vagyok, mint megfáradt mozdony, melyben megrekedt a fullasztó füst, és mégis képes, hogy álmodozzon, holott léte sohasem

Teljes bejegyzés »

Tudod ki vagyok én ?

Edit Szabó : Tudod,ki vagyok én ? „Nappalok és alkonyok ” messze tűnnek, csukott szemem alatt a gondolatok repdesnek,tudod-e,ki vagyok én most ? Fejemet nem

Teljes bejegyzés »

Apa mondta ….

— Anya nézd, valaki ott áll és bámul a kerítésnél — kiabált anyjának Misi az ablak mellől. — Sőt, be is jött a kapun. Ismered

Teljes bejegyzés »

Égi segítség

  Szikrázó napsütésben fekete a hajnal a lenyugvó nap fényében megjelent egy angyal hófehér ruhájában egy felhőre lépett nem szólt semmit, csak mosolyogva nézett.  

Teljes bejegyzés »